A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökségi Listára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tett - és tesz - eleget, hogy a XVII-XVIII. században kialakított falu a hagyományos településforma, a tradicionális építészet és a XX. századi mezőgazdasági forradalmat megelőző falusi élet páratlan példája, melyet sikerült eredeti állapotában megőrizni.
A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, mivel a tatárjárás után épült fel a Szár-hegyen a vár. A sziklára épített erődítményhez egy réges-régi legenda fűződik, mely a helyiek szerint a település nevére is magyarázatot ad. Történt egyszer, hogy bizonyos Kacsics András - a XII. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak - elrabolta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát, s épülő várába zárta. Az asszony dajkája azonban, aki "mellékállásban" boszorkány volt, szövetkezett az ördöggel, és rávette ot, hogy fiai változzanak hollóvá, és az asszonyt körülvevő erődítményt kőről kőre lebontva szabadítsák ki őt. A hollófiak így is tettek, ám - becsületükre legyen mondva - nem szórták csak úgy szerteszét a köveket, hanem egy közeli bazaltsziklán új várat raktak belőlük. Ez lett aztán Hollókő vára.
Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század első felében egyházas hely volt. A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése viszont hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban (ez azt jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól). A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése.
A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A mind a századelő hangulatát, mind az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.
Pajtakert-népművészeti bolt

Posta

Palóc Babamúzeum

Orvosi rendelő

Pajtakert

Kosaras

Vár-alja Tanösvény - A patakok élővilága

Bőrműves Műhely

Vár-alja Tanösvény - A Vár-forrás (Vári-kút fő, Strand-forrás)

Oskolamester háza

Ófalu

Kertek-alja Tanösvény - Vizes élőhelyek hasznosítása a hagyományos gazdálkodásban

Kézműves Nyomdaműhely

Szatócsbolt

Palóc Játszóház

Vár-alja Tanösvény - A ligeterdők élővilága

Vár-alja Tanösvény - Foltos szalamandra

Fazekas

Gazduram Sajtboltja

Vártúra tanösvény

Kertek-alja Tanösvény - A kisvizek élete

Postamúzeum

Szent Márton-templom

Kertek-alja Tanösvény - Sokféleség a kertekben

Hollókői vár

Hollóköves Kávézó

Mikszáth Étterem

Fazekasház

Vár-alja Tanösvény - A források

Tájház

Szövőműhely

Kiss Tünde csuhé- és gyékényfonó kézműves

Biológiai tanösvény

Vár-alja Tanösvény - A források élővilága

Corvin Sütöde Kalácsos

Falumúzeum

Muskátli Vendéglő

Kertek-alja Tanösvény - Mosótavak

Vár étterem

Mívesház Vendéglő

Kertek-alja Tanösvény - Patak menti gyümölcsöskertek

Hollókői tanösvény

Guzsalyas

Vár-alja Tanösvény - Kétéltűek szaporodóhelye

Kertek-alja Tanösvény - Kenderáztatók – kendertermesztés Hollókőn

Vár-alja Tanösvény - A parasztfürdő

Nemzeti Dohánybolt

OTP Bankautomata
