Cserhát - Látnivaló

Hollókői vár

Hollókő,
telefon: 36 30 508 2454
http://www.holloko.hu/hu/info/latnivalok-szolgaltatasok/muzeumok/var.html

A Hollókői vár és az Ófalu 1987 óta szerepel az UNESCO világörökségek listáján. A környező 141 hektár természetvédelmi oltalom alatt áll. A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága kijelölt egy vár körüli – zöld színnel jelzett, 23 ismertető táblával ellátott – vártúra ösvényt, ami a terület kulturális és természeti értékeit mutatja be.

A megközelítőleg 400 méter magas sziklán emelkedő, szabálytalan alakzatú, 68 méter hosszú, 51 méter széles vár a levegőből úgy néz ki, mint egy csigaház, amelynek középpontjában az ötszögletű öregtorony áll. Az öregtorony alsó részét belül kör alakúra alakították, ahol falainak vastagsága eléri a 3,5 métert. Miközben a bejárati kaputól az öregtorony bejáratáig eljutunk, 27,5 méteres szintkülönbséget teszünk meg.

Minden évben több alkalommal szerveznek várnapokat, amelynek programjai között szerepel középkori fegyveres bemutató, történelmi játszóház, korabeli zene- és táncelőadás, bábjátékok, zászlóforgatók látványos felvonulásai.

Elsőként egy 1310-ben kelt oklevél említi a várat, Castrum Hollokew néven.

A várat 1966-ban kezdték el feltárni, az azt követő harminc évben folyamatosan zajlottak a falak megerősítését, helyreállítását szolgáló munkálatok. A vár és a község környékét 1977-ben tájvédelmi körzetté nyilvánították. A felújított várat 1996-ban adták át és nyitották meg a nagyközönség számára.

Hollókői vár

Hollókő legismertebb látnivalója, a Hollókői vár a környéket járva szinte bárhonnan jól láthatóan emelkedik a szikla csúcsán. A köd, vagy akár a reggeli pára azonban időnként elrejti szemünk elől ezt az szilárd, erőteljes építményt, ilyenkor az ember úgy érezheti, szórakoznak vele a saját érzékei. És talán nem is téved akkorát. A vár eredetmondája szerint itt élt egy időben Kacsics András, aki elrabolta egyik szomszédjának feleségét, akit az akkor még épülő vár egyik szobájába zárt. Napközben a kőművesek tovább építették az erődítményt, egyben szegény feleség börtönét is. Reggelre azonban a kövek mindig eltűntek. Az asszony dajkája ugyanis boszorkány volt, aki szövetséget kötött az ördöggel. Az ő utasítására az ördögfiókák az éj leple alatt holló formát öltve ellopták a köveket, és ezt minden éjjel megismételték, amíg a nő ki nem szabadult. A monda szerint ezekről a hollóbőrbe bújt ördögökről és az ellopott kövekről nevezték el a falut és a várat. 

A Hollókői vár makettje Fotó: Cartographia

Hollókői vár

Az udvarról balra elindulva, egy helyiségen keresztül a pince feletti palotaszárnyba jutunk. Az e fölötti hely volt a lovagterem, a palota legszebb helyisége. Az udvarról jobbra esik a palota nyugati szárnya. A délnyugati szegletében van a belsővár 260 centiméter átmérőjű ciszternája. A torony fala melletti, “D” alakú aknában fogták fel a vizet, innen egy faragott vízlevezető csatornán át folyt a kör alakú vízgyűjtőbe. Az udvarról egy újabb lépcsősoron felkapaszkodva balra egy trapéz alakú udvarhoz jutunk, innen a lépcsőn át a gyilokjáróhoz érünk. Körbe haladva egy hosszú lépcsősoron a torony bejárati ajtajához jutunk.

A berendezett Fegyverteremben a falakon elhelyezett kézi fegyverek a XI. századtól a XVI. századig mutatják be a hadviselés eszközeinek egy részét. A királyok és nemzetségek címerpajzsai a régi korok hangulatát idézik. A fegyverterem kiállítását a Képes Krónikából kinagyított képekkel és a hozzájuk tartozó magyarázó szövegekkel bővítik.

1455-ben Szécsényi László fiú örökös nélkül hunyt el, így birtokait – köztük a várat – leányági öröklés útján a Guthi Országh és a Losonczi család örökölték. Az új birtokosok kétszer is jelentősen átalakíttatták a várat. A XV. században történt első átalakítás során beépítették a belső vár kis udvarát, gótikus kapukereteket helyeztek el a palota alsó szintjén, és beboltozták az ottani pincét. Az istállók és raktárak a külső várban kaptak helyet. A második átalakításra a XVI. század elején került sor, amikor is az ötszögletes tornyot egy, a palotát két emelettel megnövelték, beépítették a tornyot körbevevő fal védőfolyosóját, megépítették a nyugati külső falszoros keresztfalait. A tágasabb, díszesebb új palotaemeletek alapján feltételezhető, hogy a vár urai időszakosan Hollókőn lakhattak.

kilátás a a Hollókői várból

A belső udvart a XVI. század elején szűkítették le, míg a palotát újabb két szinttel emelték meg. A belső vár helyenként két méteres falaihoz támaszkodik az “L” alaprajzú palota északi és nyugati szárnya. A szűkített belső udvarról közelíthették meg a torony földszinti helyiségét is, és az innen induló belső lépcsőn juthattak fel az emeleti szintre. A torony négyszintes és lőréses pártázattal koronázott tömege magasan kiemelkedik a vár többi építménye közül. 

Ali budai basa serege 1552-ben ért el a Hollókői várhoz. Az ekkor itt lévő két várnagy Porkoláb Imre és Szászi András volt. A török felszólítására, hogy adják át a várat, Porkoláb ígéretet is tett, társa tudta nélkül. Amikor Szászi András megtudta társa tervét, tőrrel rontott rá, de lefogták, a várat pedig átadták a töröknek. Ali basa később a két várnagyot és az őrséget is szabadon engedte. Az 1568-69-es adatok szerint mindössze 22 zsoldos katona védte ebben az időben Hollókő várát.

Hollókő látképe a várból Fotó: Cartographia

A várban található még a Panoptikum, vagyis a „Kacsics-terem”, ahol egy XIII. századi életképet rendeztek be, amely a vár urát és családját mutatja be, amikor azok vendégeiket fogadják. A hét bábuból álló panoptikum a várat építtető Kacsics család idejébe repít vissza bennünket, bemutatva az 1200-as évek női és férfi, nyugati- és keleti típusú, valamint közrendű viseletét. A terem képet ad arról az időszakról, amikor lakták és használták a várat.

A külső várudvarból két falszoros indul a belső várkapu felé. Az egyik közvetlenül a rámpáról kivezető kapu mellett található, a másik bejáratnak a belsővár dél-keleti szögleténél csak az egyik kávasíkja maradt meg. Ez a bejárat egy belső falszorosba vezet, ezen keresztül közelíthető meg a belső várudvar. A XVI. században ezt a feljárati utat már nem használták, és a gyalogos forgalom átkerült az alatta elhelyezkedő, szélesebb, lépcsőzetesen emelkedő délnyugati külső falszorosba, ami itt egy háromszög alaprajzú, pártázatos őrtoronnyal zárult. A négy kapuval több szakaszra osztott, teraszosan kiképzett külső falszoroson keresztül így lehetett a belső várkapuhoz jutni. Ezen belépve egy előtérbe jutunk, amiből három, gótikus kőkerettel megnyitott helyiségbe juthatunk. A bal oldali ajtó boltozott pincébe nyílt, a jobb oldali gótikus bejárat a palota délnyugati szárnyába vezetett. Az előtér sziklába vájt lépcsőjén közelíthető meg a harmadik kőkeretes ajtó, ami a belső udvarra nyílik.

A valószínűleg a XIV. században épült Várkápolnát a török hódoltság idején dzsámivá alakították át. A törökök kiűzése után ezt a Habsburgok a vár nagy részével együtt elpusztították. A vár mostani kápolnáját, az eredeti kápolna helysége alatt, 2006. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelték fel.

Hollókői vár

Kilátás a a Hollókői várból Fotó: Cartographia

Története

A vár áprilistól október végéig minden nap látogatható. Novembertől március végéig előzetes bejelentkezés alapján, időjárástól függően, minimum 10 fős csoportokban, 10:00-17:30-ig várják a látogatókat.

Egy ebből az időből származó oklevél igen részletesen írja le a vár akkori állapotát. Valószínűsíthetően Szécsényi Tamás volt az, aki először bővítette a várat, amikor a lakótorony köré falat készíttetett, felépíttette a palota alsó két szintjét és a vízgyűjtőt. A XIV. század közepén Szécsényi leszármazottai, László (II.), és fia, László (III.) folytatatták a Hollókői vár bővítését. Megépíttettek két nyugati falszorost, a külső vár udvarát körülvevő falat és az alsó vízgyűjtőt. Ebben az időben a kapu a várudvar déli falán volt. A század végén építtették fel a délnyugati sarkon a kaputornyot; ekkor a korábbi kaput elfalaztatták.

Hollókőt Prépostváry Bálint egri várkapitány katonái foglalták vissza, 1593 novemberében.

A vár és a birtok a XVIII. század elején a Forgách család tulajdonába került, 1860-tól pedig a Pulszky család birtoka lett.

A vár lerombolását 1701-ben rendelte el I. Lipót király. 1711-ben a vár bejáratát, hídjait, a külső várudvar falszakaszait elbontották, de a teljes megsemmisülést elkerülte. Ezután a feljegyzésekben romként szerepel, és az időjárás, valamint a lakosság, akik elhordták köveit, valóban elkezdték rommá változtatni.

Egy 1550-ben történt bajvívás történetét örökítette meg versében Tinódi Lantos Sebestyén, amikor is Kapitán György, Hollókő akkori várparancsnoka Hubiár agát, Szandavár vitézét párbajra hívta.

A Hollókő fölé magasodó várat a tatárjárás után kezdte el építtetni a Kacsics-nemzetség néhány tagja. Ahogy teltek az évszázadok, úgy bővült a vár is. Hol egy falszorost, hol egy-két bástyát vagy épp ciszternákat építettek hozzá a XIII. században épült falakhoz, amelyeket helyi kőből építettek, a sarkok, lőrések, kapuk kerete viszont faragott mészkőből készült, amelyet valahonnan messzebbről szállítottak ide, hiszen a környéken nincs mészkő. 

Egy 1596-os vizsgálat rossz állapotban lévőnek ítélte a várat, így elrendelték annak felújítását. A feltárások alapján azonban tudjuk, hogy ezek csak kisebb építkezések voltak. A XVI. század végén feltöltötték a külső várudvart, és két új helyiséget építettek. A XVII. század elején pedig egy újabb feltöltés és két újabb helyiség kialakítása következett. A várban az 1652-es és 1655-ös adatok szerint 20 fős őrség állomásozott. 1663-ban foglalta el ismét a török a várat, amelynek végleges visszafoglalása csak húsz évvel később, 1683-ban történt meg, amikor Sobiesky János lengyel király seregei felszabadították azt.

Az Árpád-ház kihalása után a Kacsics-nemzetség átadta négy várát (Hollókőt, Baglyaskőt, Somoskőt és Sztrahorát) Csák Máténak. Anjou Károly Róbert király a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamásnak adta Hollókőt, ám ő még sokáig nem lehetett a terület birtokosa, mert azt Csák Máté hívei védték. Több alkalommal próbálták elfoglalni Hollókő várát, mindhiába. A vár csak 1327-ben, Csák Máté halála után került vissza a király kezébe.

A külső várudvaron található, felújított gazdasági épületben rendezték be azt a kiállítást, amely a feltárások során és a helyreállítási munkálatok megkezdése előtti várról készült fényképeket mutatja be. Emellett itt találjuk a Kőtárat is, amely a vár felújításának terveit és a várrekonstrukciós munkákat mutatja be. A feltáráskor talált eszközök fényképei és faragott kövei is láthatók itt, továbbá egy makett, ami a vár XIII. századi állapotát mutatja be. Az eredeti leleteket Szécsényben, a Forgách-kastélyban található Kubinyi Ferenc Múzeumban lehet megtekinteni.

A törökök betörésekor a várnak már gyakorlatilag nem volt hadászati jelentősége. 

Panoptikum
Vagyis a „Kacsics-terem”: A 13. századi életkép a vár urát és családját mutatja be, amikor vendégeit fogadja. A hét bábuból álló panoptikum a várat építtető Kacsics család idejébe repít vissza bennünket, bemutatva az 1200-as évek női és férfi, nyugati- és keleti típusú-, valamint közrendű viseletét. A terem képet ad arról az időszakról, amikor lakták és használták a várat.

Fegyverterem
A falakon elhelyezett kézi fegyverek a 11. századtól a 16. századig mutatják be a hadviselés eszközeinek egy részét. A királyok és nemzetségek címerpajzsai a régi korok hangulatát idézik. A fegyverterem kiállítását a Képes Krónikából kinagyított képekkel és a hozzájuk tartozó magyarázó szövegekkel bővítik.

a Hollókői vár makettje

Hollókő látképe a várból

A középkori bejárattól indul a felfelé fokozatosan keskenyedő, többszörösen megtört bejárati falszoros, amely egy felvonóhidas, négyszögletes külső kaputoronyhoz vezet. A külső várudvarba való eljutást több kapu, és az azok között elhelyezett farkasvermek nehezítették. A leengedett felvonóhídon lehet bejutni a külső udvarra, amelynek legszembetűnőbb részlete a négy méter átmérőjű, sziklába vájt ciszterna. Ehhez egy legenda is kapcsolódik, amely szerint Csák Máté, sőt, később a törökök is, ebben a ciszternában rejtették el kincseiket, aranyaikat. Emiatt a monda miatt aztán sok kincskereső látogatott el a várba, akik aztán üres kézzel távoztak.

Holló szobor az útkereszteződésben Fotó: funiQ

2003 óta a Szent László lovagrend tagjai korhű ruhákban várják a turistákat. Kipróbálhatjuk a középkorban használt fegyvereket, megismerkedhetünk az íj, a számszeríj, a hajítóbárd és a lándzsa használatával is.

Holló szobor az útkereszteződésben

Nyitva tartás

2016. október 11-től október 29-ig : 10- 17 óráig
Október 29.-től február 28-ig 11 - 15:30 óráig
(Felhívjuk kedves vendégeink figyelmét, hogy a téli nyitva tartás függ az időjárástól, ezért indulás előtt érdeklődjön telefonon. Havas, jeges időben a vár zárva tart.)
2017. március.01-március 31: 10:00-17:00
Április 1-től 10-18 óráig 

Árak, kedvezmények

Kedvezményes: 600 Ft
Felnőtt: 900Ft.
Pedagógusoknak díjtalan!

Ha észrevétele van a megjelenő adatokkal kapcsolatban, aktuálisabb vagy bővebb információt tud a helyszínről, kérjük küldje el nekünk az alábbi szövegmező segítségével. A beküldött észrevételeket kollégáink feldolgozzák és az észrevételek alapján módosítják az adatlapot. Maga a beküldött üzenet a lapon nem jelenik. meg!
Amennyiben visszajelzést szeretne, kérjük, hogy az üzenetben hagyja meg elérhetőségeit.