Az utolsó szempont egy kevéssé ismert jelenség: a legtöbb kétéltű faj kerüli a halak jelenlétét, mivel számos halfaj fogyasztja őket. Ez azt jelenti, hogy a halas vizekben kevesebb kétéltű fog megtelepedni és még kevesebb fog szaporodni. Kivétel a barna varangy, melynek mérgező ebihalait kerülik a halak, így ez a béka kedveli a halas vizeket, mert ott kevéssé kell más kétéltűekkel versengenie.

 A Magyarországon élő 18 kétéltű faj mindegyike vízben szaporodik. A patakokat kedvelő foltos szalamandra kivételével mindannyian az állóvizeket részesítik előnyben. A kétéltűek számára kedvező sekély, növényzetben gazdag, időszakos vizek, mint gazdaságilag kevéssé hasznosítható területek eltűnőben vannak, különösen hegy-és dombvidéki tájainkon. Ebből kifolyólag sokat tehetünk magunk is környezetünk kétéltűiért, ha kétéltű szaporodóhelyet létesítünk. Erre megfelelnek a kerti tavak (a fóliázottak is), de ha vízlevezető árok van a telkünkön, azt egy kis szakaszán lemélyítve, kiszélesítve is alkalmassá tehetjük erre a célra.

Az alábbi szempontokat érdemes figyelembe venni:
• A rézsű kis lejtésű legyen legalább a partvonal egy részén (optimális esetben 1:10 lejtés)
• A legnagyobb vízmélység 1-1.2 m, a legkisebb 10 cm alatti legyen
• Hagyjuk vagy segítsük elő növényzet megtelepedését a partszegély legalább egy részén
• A parton árnyékoló növényzet (főként fák) csak korlátozottan (inkább az É-i parton) legyen
• Ha talajvíztől függő a tó (nincs vízzáró aljzat), nem gond a nyár végi-őszi kiszáradás
• Ne telepítsünk halat a tóba

2. Miért hívják ebihalnak a békák lárváit? Az „ebi” (ebhal és kutyahal formában is használták) lekicsinylést, megvetést fejezett ki. Azaz olyan hal, ami semmire sem jó. (A megvetett embert is gyakran nevezték kutyának.)

5. Kik voltak a békázók? Egy népi mesterséget, a békákat a combjuk miatt összegyűjtő emberek foglalkozását nevezték így. Síkvidéken a kecskebékát, hegyvidéken az erdei és gyepi békát is fogták emberi tápláléknak, tavakból, patakokból.

1. Mi a béka szó eredete? Béka szavunk nyelvünk egyik ősi rétegét, az ótörököt képviseli. Valószínűleg hangutánzó szó, mint a brekeke. Nem csodálkozhatunk, hogy nagyon régi megnevezésünk van erre az állatcsoportra, amely Kelet-Európa és a Kárpát-medence egykori hatalmas mocsárvidékein őseink mindennapjainak kísérője volt.

Tudod-e?

Az itt látható kis tó három kétéltű faj: a pettyes gőte (Triturus vulgaris), az erdei béka (Rana dalmatina) és a barna varangy (Bufo bufo) számára létesült. Mindhárom faj a szárazföldön él, szaporodásra keresik fel csak a vizeket. A gőték petéiket vízben élő vagy a partról belógó növények leveleire rakják egyesével, majd a levelet meghajlítják és a pete köré ragasztják. Az erdei békák ökölnyi csomókban rakják le petéiket, melyek néhány nap után a víz színén kiterülnek. A barna varangy petéi több méteres, növényekre tekert zsinórban helyezkednek el.

3. Mi a vizibornyú? A népi hiedelem többféle állatot, de leginkább a gőtét nevezte „viziborjú”-nak, amelyet ha a kútból vagy forrásból megivott az ember, naggyá nőtt a hasában és halált is okozhatott.

4. Vannak olyan kétéltűek, amelyek nem vízben szaporodnak? Magyarországon nincsenek, azonban a világon számos olyan kétéltűfaj él, amely teljesen függetlenítette szaporodását a víztől. Például a dél-európai barlangi szalamandra fajok sziklarepedésekbe rakják és őrzik petéiket, a trópusokon pedig léteznek békák, melyeknek utódai az erszényükben, torokzacskójukban vagy a gyomrukban fejlődnek ki.

6. Hány kétéltűfaj él a világon? Jelenleg több, mint hétezer fajt ismer a tudomány, de ez a szám még folyamatosan emelkedik a trópusi területek intenzív kutatásának köszönhetően. Sajnos az ismert fajok 40%-át a kihalás veszélye fenyegeti, ezzel a kétéltűek az egyik legveszélyeztetettebb élőlény-csoportot alkotják.

7. Milyen betegség veszélyezteti világszerte a kétéltűeket? A kitridiomikózis nevű fertőző betegség, amelyet egy gomba okoz. Ez a gomba a bőrüket károsítva, a kétéltűek halálát okozza. A trópusokon már több békafaj kihalásáért felelős kórokozó hazánkban is jelen van, de eddig még nem találtak miatta elpusztult állatot.