Cserhát

Litke

Litke község Nógrád megye északi csücskében fekvő kistelepülés, mely a Karancstól nyugatra húzódó vonulata és az Ipoly-völgye találkozásánál, szép természeti környezetben fekszik. Az Ipoly - part litkei térsége már az őskőkorszak végén, az utolsó jégkorszak idején is lakott település volt. Litke egyik azon 76 palóc községnek, amelynek IX-X. századi lakosságáról egyes történész - kutatók úgy vélekednek, hogy nem a honfoglaló magyarsággal érkeztek az Ipoly völgyébe, hanem csak egyesültek velük, mint a régebben itt élő szkíta - kun - avar törzsek leszármazottai. A magyar történelem írott emlékei közül egy XIV. század elejéről (1332/37.) való pápai tizedjegyzékben szerepel a település olyanok között, amelyeknek önálló plébániája volt, de már a tatárjárás korából is feljegyzés tudósít arról, hogy a tatárdúlást a falu népe a környező erdőkbe menekülve vészelte át.

A falu a középkorban az ősi Zách - család birtoka. 1332-ben Károly Róbert Litke birtoklásával az Ákos nembeli (Cselen, Sándor fia) Jánosnak, Jakobnak, Miklósnak nyújt királyi kegyet. A XIV-XV. század későbbi évtizedeiben a Méhi, a Bakos, Sághy családok birtokolták a falut. A XVI. században Balassa birtok lesz. 1562-től 1686-ig a török hódoltság alá tartozik a község, s ekkor 18 adózó házat írtak össze Litkén. A török háború során a XVI. század végén (1595) minden okiratával együtt elpusztult az ősi plébánia.

A török dúlás következtében szinte teljesen elnéptelenedett a település, aztán az 1598-ban újra benépesülő falu földesura Szentmárjay György lett. A XVIII. század első felében a Koháry-grófok lettek a földtulajdonosok. 1720-ban 11 litkei magyar háztartás szerepelt a nyilvántartásokban. A Koháryak 1735-ben 12 szegény számára „menházat” építettek, hogy életük, ruhájuk, szállásuk legyen azoknak a jobbágyoknak, akik elszegényedtek és az éhségtől elerőtlenedtek.

A XX. század elején 873 lélek lakja a falut, s némi szenzációtokozott, hogy Herceg Koháry Ferenc Bécsbe vitte vizsgálatra a Varjas nevű helyes ,, találtatott fejér krétát", krétaszerű kőzetet, amely a szabad levegőre kikerülve különös vegyi változásokon megy át és szétporlad... Különösebb eredmény nélkül sokáig vizsgálták a kőzetet, ipari felhasználásának lehetőségeit kutatva... A XX. század első éveiben Hangya Szövetkezet alakul a községben. Litke Trianon után, 1920-ban határőrközség lett. 1924-ben részleges földosztás és házhely kialakítás zajlott le a faluban, s ekkor kezdődött el a községi temetőn túli területek kiépítése, s a mai Úttörő út utcaelődjének kialakítása. A község a legújabb utcáját arról a Borbás Vincéről nevezték el, aki 1844-ben született a községben, s nemzetközi hírű természettudósként, botanikusként, növénytani monográfiájáért és tanulmányaiért100 arany jutalomban részesült a korabeli magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésétől. Tudományos műveit számos európai nyelvre lefordították, nevét több növény viseli, jellemzően a Mentha Borbasiana például.

műemlék épület

Magtár

Litke, Rózsafa út 8.
műemlék épület

Koháry-féle menház

Litke, Dózsa út 50.
templom

RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM (SZENT KERESZT)

Litke, Dózsa u. 48.
különleges hely

Millenniumi facsoport

Litke, Dózsa út
műemlék épület

Római Katolikus Plébániaház

Litke, Dózsa út 46.
természeti képződmény

Csád-alji mocsár