Litke község Nógrád megye északi csücskében fekvő kistelepülés, mely a Karancstól nyugatra húzódó vonulata és az Ipoly-völgye találkozásánál, szép természeti környezetben fekszik. Az Ipoly - part litkei térsége már az őskőkorszak végén, az utolsó jégkorszak idején is lakott település volt. Litke egyik azon 76 palóc községnek, amelynek IX-X. századi lakosságáról egyes történész - kutatók úgy vélekednek, hogy nem a honfoglaló magyarsággal érkeztek az Ipoly völgyébe, hanem csak egyesültek velük, mint a régebben itt élő szkíta - kun - avar törzsek leszármazottai. A magyar történelem írott emlékei közül egy XIV. század elejéről (1332/37.) való pápai tizedjegyzékben szerepel a település olyanok között, amelyeknek önálló plébániája volt, de már a tatárjárás korából is feljegyzés tudósít arról, hogy a tatárdúlást a falu népe a környező erdőkbe menekülve vészelte át.

A falu a középkorban az ősi Zách - család birtoka. 1332-ben Károly Róbert Litke birtoklásával az Ákos nembeli (Cselen, Sándor fia) Jánosnak, Jakobnak, Miklósnak nyújt királyi kegyet. A XIV-XV. század későbbi évtizedeiben a Méhi, a Bakos, Sághy családok birtokolták a falut. A XVI. században Balassa birtok lesz. 1562-től 1686-ig a török hódoltság alá tartozik a község, s ekkor 18 adózó házat írtak össze Litkén. A török háború során a XVI. század végén (1595) minden okiratával együtt elpusztult az ősi plébánia.

A török dúlás következtében szinte teljesen elnéptelenedett a település, aztán az 1598-ban újra benépesülő falu földesura Szentmárjay György lett. A XVIII. század első felében a Koháry-grófok lettek a földtulajdonosok. 1720-ban 11 litkei magyar háztartás szerepelt a nyilvántartásokban. A Koháryak 1735-ben 12 szegény számára „menházat” építettek, hogy életük, ruhájuk, szállásuk legyen azoknak a jobbágyoknak, akik elszegényedtek és az éhségtől elerőtlenedtek.

A XX. század elején 873 lélek lakja a falut, s némi szenzációtokozott, hogy Herceg Koháry Ferenc Bécsbe vitte vizsgálatra a Varjas nevű helyes ,, találtatott fejér krétát", krétaszerű kőzetet, amely a szabad levegőre kikerülve különös vegyi változásokon megy át és szétporlad... Különösebb eredmény nélkül sokáig vizsgálták a kőzetet, ipari felhasználásának lehetőségeit kutatva... A XX. század első éveiben Hangya Szövetkezet alakul a községben. Litke Trianon után, 1920-ban határőrközség lett. 1924-ben részleges földosztás és házhely kialakítás zajlott le a faluban, s ekkor kezdődött el a községi temetőn túli területek kiépítése, s a mai Úttörő út utcaelődjének kialakítása. A község a legújabb utcáját arról a Borbás Vincéről nevezték el, aki 1844-ben született a községben, s nemzetközi hírű természettudósként, botanikusként, növénytani monográfiájáért és tanulmányaiért100 arany jutalomban részesült a korabeli magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésétől. Tudományos műveit számos európai nyelvre lefordították, nevét több növény viseli, jellemzően a Mentha Borbasiana például.