Bér eredetileg a Kökényes-Radnót nemzettség birtoka volt. A települést 1439-ben a bujáki vár tartozékaként tartották számon, Báthory István birtokaként. A XVI. században török fennhatóság alá tartozott. Az 1770-es években az úrbéri rendezéskor, a herceg Eszterházy család lett a tulajdonosa. A török megszállás alatt a falu lakosainak a száma nagyon megcsappant, ezért a felvidékről telepítettek ide szlovák nemzetiségű családokat. A falut tót-magyar vegyes lakosságú faluként említik.

A többször gazdát cserélt terület sorsa a II. Világháború után is hányatott volt. 1950-ig a sziráki körjegyzőséghez tartozott. 1950-től 1970-ig önállú tanácsú község volt saját hivatallal, majd 1990-ig ismét a sziráki község közös tanácsához csatolták, mint társközséget. 1991-től önálló önkormányzattal, 1992-től pedig már önálló polgármester hivatallal rendelkezik.

A község csodálatos, egyedi kincse a világviszonylatban is ritka természeti képződmény. A Bér-nagyhegyi - ie. 13 millió évvel ezelőtt létrejött - vulkanológiai érdekesség, az andezit oszlopsor, melynek különlegessége homorú megszilárdultságában áll. A Nagy-hegy északi oldalán több feltárásban és feltárulásban találkozhatunk andezittel. Egyik helyen - a hegy gerincén - tüskés tarajként sorakoznak az oszlopok, másutt csaknem függőlegesen állnak.