Nógrádgárdonytól délre a Nógrádi-medence szélén, domboktól övezett kis völgyben fekszik Iliny. Nógrád megye legkisebb települése. Elöregedett lakosság és a jórészt komfort nélküli házak jellemzik a - mindössze - 180 lelkes falut. Munkalehetőség egyáltalán nincs, fiatal alig maradt, de a helyiek a mezőgazdaságból nagyrészt megtermelik a szükségleteiket, azaz majdnem önellátóak.

A faluról már a 14. századból vannak feljegyzések, a török időkben Iliny a nógrádi szandzsák része volt, 16 adóköteles háztartással, birtokosát Pizi Agának hívták. A település 1683-ban a felszabadító harcok idején teljesen elnéptelenedett. Az 1720-as összeírások szerint Ilinynek a földesúron kívül mindössze 1 jobbágylakója volt. 1872-ben hatalmas felhőszakadás zúdult a falura, ekkor a lakóházak nagy része és a templom is romba dőlt, később a kolera pusztított. Hajdani 360 lakosú falucska 180 főre zsugorodott. Vélhetőleg kevésbé jelentett vigaszt, hogy Ferenc József erre hadgyakorlatozván egyszer átvonult Ilinyen. A lakosok emlékezetében maradandó volt ez a koronás esemény. 

A falu igazán II. világháború után változott sokat, ekkortól fejlesztették infrastruktúráját, épültek új házak, kaptak új burkolatot útjai.

A domb gerincén álló templomot 1947-ben alakították ki egy kastélyból. Ami a mai napig Magyarok Nagyasszonya titulusú római katolikus templomként szolgálja a falú népét. Simon M. Veronika képe Templomunk büszkesége: Magyarok Nagyasszonya Oltárkép, amelyet adományként kapott a falú a művésznőtől. A Vatikánban is jegyzik a freskót. Szintén adományból épült a Mária szobor a hegytetőn, amely szinte védi és óvja a mi kis falunkat.