Cserhát

Ecseg

Ecseg 1300 főt számláló szép fekvésű nógrádi település a Cserhát hegység keleti lábánál. A község határában a Kr. e. IV. évezredből származó leletek is előkerültek.

Ecseg első írásos említése 1238-ból származik: IV. Béla egyik okiratában megerősítette itteni birtokában a Szent János lovagrendet. A település határában állt egykor a tatárjárás után emelt Ilona-vár. Az erődítmény már a XV. században elpusztult. A község 1460 és 1481 között Hollókő várának tartozéka volt, a középkortól egyházas hely, 1656-ban Nógrád vármegye püspöki helynöke volt az itteni plébános. Ecsegnek valaha igen jó bora termett: a középkorban a királyok adófizető eszközként is elfogadták.

A 16-18. században a falu legjelentősebb nagybirtokosai a Forgáchok voltak, akik egy kastélyt is építettek. A török idők után a fellendülő állattenyésztés és földművelés mellett kiemelkedett a szőlő- és bortermelés, valamint a vízimolnárság, amelyek a 19. században nagy fejlődésnek indultak.

A 20. század első felében a legnagyobb falusi birtokos az Osztroluczky család volt. Az ún. Horváth kúriát vették birtokukba, amely ma az általános iskola felső tagozatának ad helyet. A század első felében orvosi rendelő, gyógyszertár, kultúrotthon és iskola épült a faluban.

vár, várrom

Egykori Ilona-vár

Ecseg, Várhegy
posta

Posta

Ecseg, Béke út 51
pincesor

Boros úti pincesor

Ecseg, Boros út
malom

Gyenes-féle vízimalom

Ecseg, Várszeg út 22.
Kút

Ecsegi Szentkút

templom

Mindenszentek templom

Ecseg, Szabadség tér
kápolna

Útmenti kápolnák

dohánybolt

Nemzeti Dohánybolt

Ecseg, Petőfi u 15
üzlet

Sarki fűszeres

Ecseg, Béke út
üzlet

CBA

Ecseg, Petőfi út 15.
múzeum

Helytörténeti gyűjtemény

Ecseg, Béke u. 45.
kocsma

Lugas Presszó

Ecseg, Béke út 74.
orvosi rendelő

Házi orvos

Ecseg, Szabadság tér 6.
pékség

Pékség

Ecseg, Béke út 55
üzlet

Coop

Ecseg, Béke út 63.