A középkorban épült várak legtöbbjének már romjai sem láthatóak, ahhoz pedig, hogy elképzelhessük, hogyan nézett ki valaha a vár, nincs elég feljegyzésünk. Ilyen az ecsegi Ilona-vár is, hiszen ma már csak a Várhegy bozóttal fedett tetején található kőtörmelékek utalnak a régi építményre. 

Haschendorfinak nem volt fia, így halála után I. Lajos király az országrendek jóváhagyásával nővérét, Erzsébetet "fiúsította", aki így megörökölte testvére birtokait, köztük az Ilona-várat is. Erzsébet férje Szécsényi Konya volt, így került –Hollókő és Szécsény vára után – az Ilona-vár is a Szécsényiek birtokába.

Az 1250-es évektől egy úgynevezett várépítési korszak vette kezdetét, ekkor épülhetett az Ilona-vár is. Valószínűleg Csák fia, János utasítására építették. Csák János Károly Róbert királlyal szemben Csák Máté pártján állt, ezért a király a várat és János többi birtokát elkobozta, és azokat Haschendorfi Wulfingnak adományozta. 

A Várhegy tetején ma egy tábla hirdeti az ecsegi Ilona-vár emlékét.

A későbbiekben a huszita birtokbavétel és hadakozások miatt a vár állapota erősen leromlott, ami ellen azonban egyik tulajdonos sem tett, hiszen katonailag nem volt jelentős építmény. A vár nagy része a XV. században elpusztult, a későbbiekben pedig Hollókő várának tartozéka lett.

1820 körül készült egy nyomat, amelyen már csak a vár tornya látható, de annak sincs már teteje, állapota pedig igen romos. 

Az 1900-as évek elején aztán végleg elbontották a maradványokat, amelyek állítólag veszélyesek voltak a legelő marhákra.