Cserhát - Látnivaló

Egykori Ilona-vár

Ecseg, Várhegy

A későbbiekben a huszita birtokbavétel és hadakozások miatt a vár állapota erősen leromlott, ami ellen azonban egyik tulajdonos sem tett, hiszen katonailag nem volt jelentős építmény. A vár nagy része a XV. században elpusztult, a későbbiekben pedig Hollókő várának tartozéka lett.

Az 1250-es évektől egy úgynevezett várépítési korszak vette kezdetét, ekkor épülhetett az Ilona-vár is. Valószínűleg Csák fia, János utasítására építették. Csák János Károly Róbert királlyal szemben Csák Máté pártján állt, ezért a király a várat és János többi birtokát elkobozta, és azokat Haschendorfi Wulfingnak adományozta. 

1820 körül készült egy nyomat, amelyen már csak a vár tornya látható, de annak sincs már teteje, állapota pedig igen romos. 

Haschendorfinak nem volt fia, így halála után I. Lajos király az országrendek jóváhagyásával nővérét, Erzsébetet "fiúsította", aki így megörökölte testvére birtokait, köztük az Ilona-várat is. Erzsébet férje Szécsényi Konya volt, így került –Hollókő és Szécsény vára után – az Ilona-vár is a Szécsényiek birtokába.

A Várhegy tetején ma egy tábla hirdeti az ecsegi Ilona-vár emlékét.

Az 1900-as évek elején aztán végleg elbontották a maradványokat, amelyek állítólag veszélyesek voltak a legelő marhákra. 

A középkorban épült várak legtöbbjének már romjai sem láthatóak, ahhoz pedig, hogy elképzelhessük, hogyan nézett ki valaha a vár, nincs elég feljegyzésünk. Ilyen az ecsegi Ilona-vár is, hiszen ma már csak a Várhegy bozóttal fedett tetején található kőtörmelékek utalnak a régi építményre. 

Ha észrevétele van a megjelenő adatokkal kapcsolatban, aktuálisabb vagy bővebb információt tud a helyszínről, kérjük küldje el nekünk az alábbi szövegmező segítségével. A beküldött észrevételeket kollégáink feldolgozzák és az észrevételek alapján módosítják az adatlapot. Maga a beküldött üzenet a lapon nem jelenik. meg!
Amennyiben visszajelzést szeretne, kérjük, hogy az üzenetben hagyja meg elérhetőségeit.