Bátonyterenye város a "Palócország"- nak is nevezett, Nógrád megye keleti részén, a Mátrától északra, a Cserhát-hegységet keletről érintve, a Zagyva- és Tarján-patakok völgyében található. A közel 8000 hektáros területen elterülő közigazgatási egység három kistájhoz tartozik: Mátralába (Maconka, Nagybátony), Zagyvavölgye (Kisterenye), Központi-Cserhát széle (Kisterenye, Szúpatak). Városunk mai területe korán benépesült, a bronzkor második felében, Kr.e. 1500-körül sűrűn lakott hely volt. Kisebb megszakításokkal, a honfoglalás idején is lakták a vidéket (Kisterenye Aranyhegy, Kr.e. 1500 körül, a középbronzkor, Nagybátony 972 urnasír).
Bátonyterenye elődtelepüléseinek első okleveles előfordulási időpontjai:

•     Nagybátony 1216, Batun (!)
•     Maconka 1297 Machunka mint személynév, 1396-ban mint településnév
•     Kisterenye 1280 Thyrina, majd 1381-ben Egihazas illetve Vásáros Therennye
•     Szúpatak 1461 Azzywpatak névalakban található a forrásokban

A korai középkorban, a török megjelenéséig Kisterenye településrész Vásáros előneve (1413) arra utal, hogy egy terület piacközpontja lehetett, mezővárosi ranggal. Buda elfoglalása után, és Hatvan elestével, a szabaddá vált Zagyva-völgye a török portyák egyik célpontjává vált. Már az 1550-es években Nagybátonyt, Maconkát többször felégették, Szúpatakot mintegy 100 évre lakatlanná tették, Kisterenye pedig 1686 után vált pár évre lakatlanná. Szúpatak földjét maconkai jobbágyok bérelték. Az újratelepítés során nagyrészt a volt őslakosok jönnek vissza, kivétel Szúpatak, melyet 1740 tájékán Lucsatyinbol jövő szlovák családok népesítettek be.A XVIII-XIX. században két jelentős nemesi család birtokolja a településéket, az Almássyak és a Gyürkyek. A XIX. század második felének vasútépítése bekapcsolja az ország infrastruktúrájába. A vasút megléte biztosította az már korábban ismert szén gazdaságos kitermelését.

A települések között Kisterenye és Nagybátony határában, az 1860-as években, először kisipari módszerekkel, később a Kisterenyei Kőszénbánya Rt. megalakulásával (1871) nagyüzemi módszerekkel folyt a termelés, Nagybátonyban ez a 20. század teljesedik ki. A 20. század ötvenes éveiben központi akaratra megépítik a "Bányavárost". Bátonyterenye település négy különálló község egyesítésével jött létre a 80-as években. A címerben található négy lángcsóva, a négy települést jelképezi.