Balassagyarmat már a rézkorban is lakott település volt. A helység nevét, a honfoglalást követen a hét magyar törzs egyikéről, Gyarmatról kapta. A tatárok elvonulását követően Balassagyarmat történetében az a második 300 év kezdődött el, amely folyamán a földesúri vásáros falu mezővárossá fejlődött. A legnagyobb változást újratelepülésében az jelentette, hogy királyi tulajdonból 1246-ban családi kézbe, a Balassák ősének birtokába került, a családi birtokok központja lett. Ezt követően kezdhette meg az akkor még lakatlan terület benépesítését Detre fia Miklós, aki a család ősei sorában a nagy telepítők közé tartozott. Ő építette azt a védelmi célokra is alkalmas lakótornyot, mely a későbbi városcímernek is mintaképe lett. A 14-15. században a település a Nógrád és Hont megyei nemesség nádori igazságszolgáltató gyűléseinek helyszínéül is szolgált. 1374-ben Nagy Lajos a várost a Balassák Balás nevű ősének birtokába adta, tőle vette a család később vezeték-, a város pedig előnevét. Sajátságos módon a helység további számottevő fejlődéséhez a XV. század eleji huszita háborúk járultak hozzá. Ekkor a környék földesurai Gyarmatra húzódtak be és itt kuriális épületeket állítottak maguknak. Jelenlétük és igényeik meggyorsították a helyi ipar és kereskedelem fellendülését.
1541-ben a török elfoglalta Budát és megkezdte az előkészületeket a bányavárosok elleni fölvonulásra. Az országgyűlés rendeletére megerősítették a nógrádi várakat. Ennek köszönhető, hogy ekkor még Szécsény, Hollókő és Gyarmat magyar kézen maradt. 1552-ben azonban Ali budai pasa a Szondi által hősiesen védett Drégely várát elfoglalta, majd Gyarmatot is feldúlta. A város a török hódoltság alatt a nógrádi szandzsákhoz tartozott.
1795: székhely: Gyarmat, 1835-re elkészült a megyeháza impozáns épülete, háta mögött - ahogy akkoriban országszerte szokás volt - a börtönnel. A 19. század végétől az első világháborúig tartó időszak a nagy építkezések (kórház, bíróság, pénzügyi palota, tisztviselőtelep stb.) kora volt ekkor alakult ki a mai város szerkezete. Gyorsan növekvő lakosságú megyeszékhely igazgatási, kereskedelmi és pénzügyi központja lett a megyének.
A világháborút követő trianoni béke véget vetett a fejlődésnek, a város elvesztette vonzáskörzetének nagy részét. Ez ellen még bátor polgárai sem tehettek semmit, akik 1919. januárjában kiűzték a megszálló cseh csapatokat, elnyerve ezzel a Civitas Fortissima, a legbátrabb város címét. Az addig forgalmas megyeszékhely a határ szorításában elzárt területté vált, amin az akkoriban elnyert rendezett tanácsú városi cím, majd a megyei városi rang sem segített. A második világháborúban semmisült meg a város nevezetessége, Közép-Európa egyik legnagyobb zsinagógája és lett a haláltáborok áldozata a város korábbi virágzásában nagy szerepet játszó zsidóság.
1949-ben a megyeszékhely Salgótarján lett.
A hatvanas évek második felében az új gazdasági mechanizmus idején a város sikeresen élt - vezetőinek a pártvezetéssel ápolt jó kapcsolatainak is köszönhetően - az új lehetőségekkel. A város szélén ipar- és lakótelepek épültek, nőtt a munkahelyek és ennek köszönhetően a betelepülők száma, fejlődött az infrastruktúra. Megpezsdült a város szellemi élete, kiadták a várostörténeti monográfiát, megalakult a Komjáthy Jenő Irodalmi Társaság, a Honismereti Kör és színház hiányában ugyan de újraéledt a színjátszás - 1967-től Balassagyarmat ad otthont az irodalmi színpadok nemzetközi és országos találkozójának.
Balassagyarmat Városi Strandfürdő

Gösser Söröző és Étterem

KÉK ABC

Pannónia Motorkerékpár Múzeum

Madách-Szobor

Volt Megyeháza

Posta 2.

Mikszáth Kálmán Művelődési Központ

Nyírjes - kiránduló hely tanösvénnyel

Szentháromság Nagytemplom

Izraelita temetõ

Merident Fogászati Bt.

Városi Képtár

Makk-Ász Söröző és Pizzéria

Széles és Széles Sörfőzde

Evangélikus templom

Posta 1.

Volt Szerb templom

Excalibur Étterem

Volt Kacskovics - major

Civitas Fortissima szobor

Golyán Kerékpár és túrabolt

Teleki Wellness

Palóc liget és kálvária

Helytörténeti Gyűjtemény

Zita Vilmos Családi Fogászati Bt.

Dr. Ruzsa László fogorvos

Winkler Gyógyszertár

Aztapasta Tésztabár és Pizzéria

Sztár Motel és Étterem

Orchidea Cukrászda

Merident Fogászati Bt. Dr. Kövér Erika

Madách Filmszínház

Dolce Vita Pizzéria

Palóc Múzeum

Ipoly-menti Zsidó Gyűjtemény és Kiállítóterem

Svejk Vendéglő

Volt Angolkisasszonyok zárdája

dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet

Megyei börtön

Dr. Szalkai Julianna gyermek háziorvos

Szilen Bt. fogászat

Madách Imre Városi Könyvtár

Horváth Endre Galéria

Szilvia Szépségszalon - Antal Irén fodrász

Nemzeti Dohánybolt

Free Bike

Tópart Büfé és Horgászbolt

Kapsreitter Söröző

CBA

SPAR

OTP ATM

Géczyné Plonk Erika fodrász

Tálas Andrea fodrász

ABC

Alexandra Könyvesbolt

OTP bank

Nemzeti Dohánybolt

CIB ATM

Szent Borbála Gyógyszertár

OIL benzinkút

Remény Gyógyszertár

Lakóház, Mûemlék jellegû

Overland Katlan

CBA

MKB Bank

Erste Bank

Ocsovainé Márkus Melinda fodrász

Nemzeti Dohánybolt

Leszenyiczkiné Sulcz Rita fodrász

TMT Autó Szolgáltató

Zorba Háza

Centrál Takarékszövetkezet

Nemzeti Dohánybolt

Nepomuki Szent János szobor

Cala-Sport

Caffé Orchidea

Coop

Vaszil Margit fodrász

OTP ATM

Margaréta Patika

CBA

Hummel Márkabolt

KH Bank

Nemzeti Dohánybolt

Kristály Gyógyszertár

Szent György Gyógyszertár

Mozi Pizzéria

OTP ATM

Runner Söröző

Rendőrkapitányság

Playersroom

OTP ATM

TKK Könyvesbolt

Penny Market

MOL benzinkút
