Cserhát

Horpács

A Börzsöny, a Cserhát és az Ipoly közé települt a falu. Neve valószínűleg a magyar horpad szóból származik, ami arra utal, hogy a falu egy, nem különösebben mély horpadásszerű völgyben bújik meg. Az oklevelek 1473-ban említették először, a Szobi család birtokaként, akik 1480-ban az Almássyaknak adták cserébe.

A török időkben, már Drégely 1552. évi ostroma alatt felégették a falut. 1562-ben 14 adóköteles házat írt össze a török. A tizenöt éves háború felszabadító harcai idején, 1598-ban Paska István birtokolta, 1633-ban ismét a hódoltsághoz tartozott, egyetlen adófizető háztartással. A török kiűzése után a falu újratelepült.

Több évtizedre, évszázadra visszamenőleg ismerős a Horpácsot, a horpácsiakat a környező településektől és az ott élőktől megkülönböztető történet, miszerint a csodatermő aranyalma (ld. a falu címerét) a világ közepén kellett, hogy földet érjen. Ez a hely - nevezetesen a világ közepe - nem is lehetne máshol, mint Horpácson, ahol az aranyalma a földre esett, s ahol egy tiszta vizű forrás csobogva jelzi a földet érés helyét.

posta

Posta Pont

Horpács, Kossuth út 9/b
szobor

Mikszáth szobor

Horpács, Kossuth utca
múzeum

Mikszáth Kálmán Emlékmúzeum

Horpács, Kossuth utca 5.
templom

Szeplőtelen Fogantatás templom

Horpács, Kossuth utca
játszópark

Játszótér

Horpács, Kossuth út
sportpálya

Foci pálya

Horpács, Kossuth út