Cserhát

Alsótold

A szomszédos Felsőtoldhoz hasonlóan – mivel a középkorban csak egy Told nevű helység szerepelt a Nógrádra vonatkozó feljegyzések között – 1265-öt tekintjük a község első írásos említésének. Az oklevelek tanúsága szerint egykor a Toldi család volt a falu földesura. Az 1715. évi országos összeírás, a 150 éves török iga, a felszabadító háborúk és a Rákóczi szabadságharc után az elpusztult ország romjain újrasarjadt élet kezdetén készült. Ekkor még az országban és a megyében is számos lakatlanná vált, elpusztult helység nem népesült be újra, vagy a lakottban nem állt helyre a rend. Az összeírásban így nem szerepel Alsótold.

Alsótoldot az újratelepítés után Nagy Mihály említi először a Nógrád megye II. Rákóczi Ferenc korában a Szécsényi Országgyűlésig című könyvében, mint „a XVII. század elején községszámba még nem ment” települést. A község lakosságának évszázadokon át a földművelés, az állattenyésztés nyújtotta a megélhetéshez a legszükségesebb javakat. A vidék mezőgazdaságának fő jellemzője, hogy dimbes-dombos, lejtős, nehezen művelhető. A faluszerkezet fésűs beépítésű, a tájhoz alkalmazkodó kanyargós, keskeny utcákkal. A cserhát-völgyi községekből Pásztóra jártak a vasútállomásra, a malomba, az orvoshoz, a bankba, nagyobb üzleti bevásárlásra. Piaci napon Alsótoldról csoportokban gyalog jártak az asszonyok a piacra, hátukon batyukban, a kezükben kosárban: tojást, túrót, vajat, tejet, tyúkot, csirkét cipelve. Annak ellenére, hogy a lakosságot az élet számos szála Pásztóhoz fűzte, a körjegyzőségre nem tartozó hivatalos ügyeinek intézésére Szirákra kellett menniük.

1770-ben az úrbéri rendezés alkalmával Marsovszky László, Gyürky Gáspár, Ettre Gábor özvegye, Latzkó György, Párnitczky András, Marsovszky Ferenc és az Ebeczkyek voltak a helység földesurai, 1826-ban pedig Marsovszky János és Veres Ferenc, később 1848-ig Veres József, Szontágh Pál, Viktor és József.

A községben három úri lak volt:

  • 1730 Mészáros Dezső (előbb Veres-kúria, majd Mészáros. Jellege: Klasszicista. 1830-ban Veres Lajos építette. Földszintes épület, szürke palás, konty tetejű). Jelenleg üresen áll, itt működött az óvoda és szociális konyha.
  • 1820. Horváth Géza (Horváthy kúria, Jellege: klasszicista. 1820 körül épült. Földszintes, szabadon álló L alakú lakóház, előtte L alakban tornác. Szürke palával fedett nyeregtető). Az épület időközben lebontásra került.
  • 1815. Gonda Sándor. (Gonda kúria. 1815-ben épült. Földszintes útra merőlegesen épített, szabadon álló lakóház. Részben zsindellyel fedett kontytetős épület.) Szintén lebontásra került az idők folyamán.

A Szuha-patak fölötti temetőben Veres Iza festőművész sírját tudhatjuk, a már említett Veres-kúria egyik legbecsesebb pontja a magyar történelemnek. Itt is rejtőzött a szabadságharc leverése után a családtörténet írás első hazai nagy tudósa – Felsőgyőri Nagy Iván.

műemlék épület

Harangláb

Alsótold, Nefelejcs út 1.
fazekas

Bercsényi Fazekasműhely

Alsótold, Nagymező út 75.
emlékmű

Világháborús műemlék

Alsótold, Toldi utca
lovaglás

Toldi Lovasudvar

Alsótold, Petőfi Sándor út 4.
kúria

Mészáros-kúria

Alsótold, Toldi u. 30.
fogadó

Told Gold Fogadó

Alsótold, Nagymező út 147/2
kápolna

Toursi Szent Márton kápolna

Alsótold, Toldi u 22
orvosi rendelő

Orvosi rendelő

Alsótold, Nagymező út 32.
csárda

Bableves Csárda

Alsótold, Bableves puszta 7/8
söröző

Amstel Söröző

Alsótold, Nagymező út 51.
méz

Méz

Alsótold, Nagymező út 15.
játszópark

Játszótér

Alsótold, Toldi utca
sportpálya

Focipálya

Alsótold, Nefelejcs utca
könyvtár

Önkormányzati Könyvtár

Alsótold, Nefelejcs u 1
műemlék épület

Középkori nemesi udvarház romjai

Alsótold, külterület
kovács

Kovács

Alsótold, Toldi út 20.
művelődési ház

Önkormányzati Kultúrház

Alsótold, Nefelejcs út 1.
üzlet

Kisbolt

Alsótold, Nagymező út 25