Fekvése: Észak-kelet Magyarországon a Cserhát-hegységben található. 8 km-re a világhírű műemlékfalutól, Hollókőtől és 100km-re Budapesttől. Cserhátszentiván legnagyobb értéke a festői környezet, a természet közelsége, a jó levegő és a csend. Az utóbbi években sok ház hétvégi házzá, nyaralóvá vált. Sajnos az itt lakók száma csupán 120 főre tehető. 

Történelme:

A Cserhát hegyei, erdejei, patakvölgyei minden korban biztosították az emberi élethez szükséges feltételeket. Egészen az őskortól lakott volt ez a vidék. Szentiványon szkíta és jelentős avarkori leleteket is találtak. A falu első írásos említése 1265-ből ismert (Scentiwan), a 14. században pedig már önálló templommal rendelkezett. 

Az 1784-1787. évi első magyarországi népszámlálás idején 612 fő volt Szentiván lakossága. A 20. század elején már önálló iskolája is volt a falunak, amely ekkor vette fel a korábbi Szentivány helyett a Cserhátszentiván nevet (1906). 

Az 1930-as években Cserhátszentiván kedvelt magaslati üdülőhelynek számított. A fő idegenforgalmi vonzerőt a község 70x18 méteres 24 C fokos melegvizű strandfürdője jelentette, ahol voltak kabinok, lacikonyha és élőzene is.

A két világháború közötti időszakra esett a település fénykora: a látványos fejlődés eredményeként a strand mellett, tekepálya és fagylaltozó is működött a faluban. Önálló posta volt és telefonszolgáltatás. A második világháborút követően az államosítások, a beszolgáltatási kötelezettség és az erőszakos téeszesítés nyomán a falu lassan hanyatlani kezdett, lakosai elszegényedtek, a fiatalok pedig elvándoroltak. 1982-ben bezárták az iskolát. 

A falu további hanyatlását megakadályozandó, és egy erősebb közösségtudat kialakítása érdekében, civil kezdeményezésre 2009-től minden nyáron megrendezik a cserhátszentivániak világtalálkozóját.