Cserhát

Bokor

A község Nógrád megye legkisebb települései közé tartozik. A Meredek-hegy aljában, az egykor vízimalmokat hajtó Bokor-patak partján fekvő települést 1265-ben már említik az oklevelek. Nevét a személynévként használt „Bukur”, ill. bokor – cserje – szóból eredeztetik. 1439-ben Buják várához tartozott , Báthory István kapta meg adományul Albert királytól.

A török hódoltság alatt jelentősen csökkent az itt élők száma. A XVII. század végén újra benépesült a falu. A felvidékről, Zólyom vármegyéből Zólyom mellől, Osztraluka, Alsó- és Felsőbágyon falvakból települtek be ágostai hitvallású tótok, a jobb megélhetés reményében. A vármegyei adóíveken 1715-ben öt magyar és öt szlovák, 1720-ban öt magyar, egy-egy német és tót háztartást írtak össze a településen.

1790-ben épült fel késő barokk stílusban az evangélikus templom.

1863-ban a község teljes egészében leégett.

Az I. világháború előtt és a 20-as, 30-as években a lakosok többsége cselédként, napszámosként dolgozott.

A II. világháború után a mezőgazdaságból élők termelőszövetkezeti formában dolgoztak tovább.

tájház

Bokori tájház

Bokor, Szabadság u. 19.
templom

Evangélikus templom

Bokor, Szabadság út 33
templom

Templomrom

Bokor, temető
kézműves sajt

Sajt és túró különlegességek

Bokor, Béke út 9
üzlet

Vegyes Bolt

Bokor, Béke út 7
különleges hely

Alagút Bokor és Buják között

Bokor, Temető
templom

Baptista Imaház

Bokor, Szabadság utca 77