A mai templom helyén 1720 körül kastélyt építettek, ez a XIX. században Szentiványi Anzelm birtokában volt. Az egyház 1827-ben kérte, hogy a kastély ebédlőjét kápolnává alakítsák át, időközben azonban az épület romossá vált, s a templomépítés 1851-ben a megvásárolt kastély falmaradványain indult meg. A mai templomot 1854. szeptember 24-én szentelték fel, s az 1885-ös tűzvész nem érintette. Az épület egyhajós, keletelt, barokk sisakos homlokzati toronnyal. Falait lizénák tagolják. A szentély egyenes záródású, déli oldalához sekrestye kapcsolódik, mely íves, megtört vonalú oromzattal épült. Az ablakok szegmentívesek, záróköves keret hangsúlyozza őket. Belső tere három szakaszos, a kupolaboltozatot pilléreken nyugvó hevederek tartják. Nyugati oldalán karzat helyezkedik el.

 római katolikus templom 

     A templom védőszentje, Szent Lőrinc, Valeriánus császár keresztényüldözése idején, II. Sixtus pápa tanítványa és kiváló tulajdonságai miatt, fiatal kora ellenére fődiakónus volt. Mint ilyen a pápa oldalán segédkezett a szent áldozat bemutatásánál, az egyházi javakat őrizte, és a szegényeket gondozta. 
     A templom - Szent Lőrincet ábrázoló - főoltárképét Warschagh Jakab festette, ki a XIX. század 30-as, 40-es éveiben nagy mennyiségben festett boltcégéreivel tűnt fel Pesten, s emellett arcképeket is festett. Fennmaradt a régi Tabánról festett képe, s néhány alkotása, melyet a budapesti Rókus kápolna számára készített. Néhány pest-budai tájképet ábrázoló üvegpohár képét is neki tulajdonítják. 
     Templomkertben három emlékművet is találunk. A szép Szentháromságszobrot 1906-ban állíttatta özvegy Varga Józsefné és fia. Egy emlékgúla Szentiványi Anselm, Tolmács egykori fölbirtokosa emlékét őrzi. A parkban látható feszületet a Rosenbach család állíttatta 1874-ben.A templom falán az egyik az átépítés dátumát jelzi, míg a másik a második világháború tolmácsi áldozatainak névsorát tartalmazza.