Cserhát - Látnivaló

Szent Kereszt felmagasztalása templom

Csitár, Petőfi u. 98.

A mai templomot valószínű Bossnyák Mihály esztergomi kanonok építette 1747-ben. A templom torony nélküli lehetett, mert 1755-ben és 1789-ben a 3, illetve 2 harang külön haranglábban volt elhelyezve.

A mai keresztelőkút 1957-ben került a templomba. Dominek György budapesti lelkész terve alapján Géber Nándor piszkei kőfaragó készítette, vörösréz teteje Safarik lakatos munkája. Az új keresztelőkutat, 1957. október 15-én, dr. Schwarez Eggenhofer Artúr esztergomi érsek áldotta meg. 1960-ban Gálffy Béla jászberényi festőművész restaurálta a főoltár képét, a kórusra új villanyorgona került, melyet 1961 márciusában dr. Szabó Imre esztergomi segédpüspök szentelt fel.
A hajó és a szentély színes ablakait Kopp Ferencné fóti üvegiparművész készttette 1964-ben. Az első színes ablak a szentélyben szeptember 14-re, a templombúcsú napjára készült el. A színes kép egy díszes keresztet ábrázol, mögötte a felkelő nap stilizált képe, a kálvária-domb stilizált vonala és a felirat: "Megtörte holta a halált." Ez év karácsonyára elkészültek a hajó déli oldalán lévő ablakok színes üvegei is. Az első a szentségekről szóló dogmatikát szimbolizálva: Az Isten Fia, A templom belseje. 1945 Jézus Krisztus a kegyelem megszerzője, amely kegyelmet a hét szentségben a Szentlélek oszt ki. Felirat: "Szentlélekkel teljetek el!" A hajó másik üvegablakán a kegyelmi élet szimbólumát láthatjuk: Krisztus monogram, amelynek – kereszt alakú lévén – az alsó szárából szőlővesszők nőnek ki és gyümölcsöt teremnek. Felirat: "Aki Bennem marad, az bő termést hoz." Az északi oldal első ablakán lévő festmény a Mária-dogmák szimbolikája. Felirat: "Megváltónk anyja, Mianyánk". A hátsó ablak az egyházat szimbolizálja. Felirat: "Akiket Isten lelke vezérel, azok Isten fiai." Az ablakok színes rajzainak tervét Bárdos Ferenc plébános helyettes készítette.
Az önálló lelkészség – 1950-től plébánia – megalakulása óta, az alábbi plébánosok szolgáltak Csitárban.
       Raab Kornél     1947. I. 1. – 1950. VIII. 30.
       Jávor Mihály    1950. IX. 1. – 1951. II. 12.
       Oláh Tóth Antal 1951. II. 12. – 1955. IX. 30.
       Brinzik József  1955_ X. 1. – 1960. VI. 12.
       Bárdos Ferenc   1960. VI. 14. – 1970. VIII. 30.
       Ávéd Antal      1970. IX. 1. – 1971. VIII. 1.
       Deés Ferenc     1971. IX. I. – 1975. II. 27.
       Ilosvai Gyula   1975. III. 1. – 1988. VIII. 30.
       Udvardy György  1988. IX. l. – 1990. VII. 30.
       Koltai Artúr    1990. VIII. 1. -2007. VIII.01
       Vizy Domonkos   2007. VIII. 1. -2008. VIII.01 (Őrhalomból)
       Tóth József Miklós 2008. VIII. 1.

A templom 18-19. századi történetére a későbbiekben is csak szórványos adatokkal rendelkezünk. A Martinus Podhornyeczky műhelyében 1752-ben készült orgona a második világháború idején pusztult el. Ekkor veszett el az 1790-ben öntött harang is, melynek felirata "fecit Benjamin Stephanides Losonci" volt. 1863-ban még megvolt az a harang melyet Csábi János és Gál Márton ajándékozott a templomnak. A marcali plébános, Kozma Miklós feljegyzéséből tudjuk, hogy 1895 augusztusában "Herczeg István Ilinyi igen jóravaló jobbágy ember a Csitári templomnak egy csillárt ajándékozott 8 gyertyásra s egyszersmint az égetendő gyertya s az csillár fenntartására örök időkre 50 f. szóval ötven frt. alapítványt tett egyházhatóságilag jóváhagyva". Ez év novemberében pedig Sebők Márk özvegye Kollár Viktória két darab vörös színű lobogót ajándékozott a csitári templomnak.
A templom falain keletkezett nagyméretű repedések és vakolat hullás miatt, 1897-ben, "hatóságilag bezáratott". A felújítási munkákat a hugyagi templomtól kölcsönkért pénzen, 1350 forint költséggel végezték el. Az épület renoválását 1900 nyarán fejezték be, felszentelésére ez év július 29-én került sor. A szentmisét "Erdély apostoli lelkületű püspöke gr. Mailáth Gusztáv Károly, a vidéki papság és előkelőségek, úgyszintén a környékbeli plébániák körmenetileg megjelent számtalan hívei jelenlétében celebrálta." A felszentelés előtti hónapokban került a templomba a napjainkban is látható főoltár és a Mária mellékoltár. Történetéről a História Domusban az "Egyveleg" címszó alatt az alábbiakat olvashatjuk: "A főoltárt a mellékoltárról s lurdi szobrot és szószéket égészen újonnan állította gr. Mailáth Géza és nagylelkű neje Zichy Marietta gárdonyi földbirtokosok 1370 frt költséggel. Ugyancsak ez alkalommal Zichy Marietta grófnő önkezűleg készített gyönyörű kazulával, oltárterítőkkel és szőnyeggel ajándékozta meg az Úr házát."

1947-ig községünk Nógrádmarcal filiája volt, a misét, a hittan tanítását stb. a Marcalban lakó plébánosok végezték Csitárban is. Az 1900-ban felújított templom tornyába, a régi törött pótlására, 1903. április 6-án egy új harangot helyeztek el Szent Ilona tiszteletére. A 206 és fél kilós cisz hangú nagyharang Novotny Antal temesvári harangöntő műhelyében készült. 
Egy évvel később, 1904. július 30-án, a gárdonyi Mailáth kastélyban felszentelték a nyilvános jelleggel bíró kápolnát. A felszentelést Mailáth Gusztáv Károly püspök végezte. A fa állványon lévő 35 cm átmérőjű kis , harangot a Budapesti Szivattyú és Gépgyár készítette 1904-ben a kápolna részére. Új templom építése több alkalommal felmerült a két világháború között. 1938-ban a tervét is megrendelték, melyet Szeghő Lajos és Balázs Frigyes építőmesterek készítettek el. A 28 méter hosszú és a 13 méter széles templom megépítésére nem került sor.
Csitár 1947 februárjában önálló lelkészséget kapott, filiája lett Iliny, de ide tartozott Gárdony puszta is. Az önálló lelkészség megalakulásától 1964-ig, rendszeresen vezették a Historia Domust, mely nélkülözhetetlen forrása a templom további története feldolgozásához.
Raáb Kornél a falu első lelkésze részletes feljegyzést készített a templom állapotáról, a javítási munkák megkezdéséről stb. Csitári lelkészségének első évéről, az itt talált állapotokról az alábbiakat írta a Historia Domusba. "A csitári templomot 1947. február 4-én nagyon piszkos és elhanyagolt állapotban találtam. Az ostrom és a háború, az ezt követő orosz megszállás idején, az oroszok a templomot szállásnak használták, lovakat is kötöttek be. Bent tüzeltek és főztek, úgy hogy a falak szürkék voltak a füsttől és koromtól. Először is a sekrestyét és a haranglábat hozattam rendbe egy itteni cigány kőművessel. Az ablak keretek, a bútorok és törött padok megjavítását Csikány Mihály csitári hívem készítette és javította ki teljesen önzetlenül. A Mária oltárba egy új oltárkövet hozattam Esztergomból, tekintve hogy eddig ez ott nem volt. Ezt is Csikány Mihály sülyesztette be az oltárba. Így most már mindkét oltáron lehet misézni. A sekrestyében lévő úgynevezett szószék feljáratot melynek külső templom felöli része már a szószék felállításakor befalaztatott, a sekrestye felöl is befalaztattam."
1948. augusztus 23-án a plébánia épületének alapkőletételére került sor. Az építőanyagot a gárdonyi malom lebontott anyagából biztosították. A plébánia épületét Vadas Gyula, balassagyarmati építész tervezte, az ácsmunkákat Bárány Ferenc csitári születésű ácsmester vállalta el. A ma is látható stációs képeket 1949 augusztusában vásárolták Csábi László és a hívek adományából. 1950. május 1. jétől Csitár plébánia rangot kapott, az eddigi lekészt Raáb Kornélt plébános helyettesnek nevezték ki. 1974-ig a később ide helyezett papok is plébános helyettesi rangban működtek.

Ha észrevétele van a megjelenő adatokkal kapcsolatban, aktuálisabb vagy bővebb információt tud a helyszínről, kérjük küldje el nekünk az alábbi szövegmező segítségével. A beküldött észrevételeket kollégáink feldolgozzák és az észrevételek alapján módosítják az adatlapot. Maga a beküldött üzenet a lapon nem jelenik. meg!
Amennyiben visszajelzést szeretne, kérjük, hogy az üzenetben hagyja meg elérhetőségeit.