Cserhát - Látnivaló

Szent István templom

Karancsság,

1892-ben fejeződött be az „Isten házának” építése. A régi templomból több falrészt is beépítettek az újba. A főbejárat jobb oldalán látható egy XIII.századi faragvány melyen egy szent alakja dicsfénnyel valamint S.R.MANI-MON felirattöredék rajzolódik ki.

Az 1891-92-ben épült 31,5 m hosszú, a toronynál 41 m magas templom, amelyet a százéves évforduló tiszteletére újítottak fel 1992-ben. Az újraszentelést dr. Paskai László bíboros esztergomi érsek végezte. Karancsság „ősrégi temploma” a mostani helyén állt, egy öllel magasabban, fazsindely tetős, homlokzat előtti toronnyal.

 Az új templom építésére 1890. április 20.-án kezdődött meg a gyűjtés. Két hét alatt 3062 Ft gyűlt össze. A „Historia Domus” arról tudósított, hogy április 21-én :
„Simon János Őeminenciája magas szóbeli rendeletével a kerületi esperes urat főtiszt. Bada Gábort megbízta, hogy egy új templom tervezetét és költségvetését neki felterjessze. Ő saját költségén még ez évben felépíti a templomot.”
A lebontáskor befalazva találtak románkori faragványokat: 1 Agnus Dei-t, oroszlánfőt, párkányaztokat, románkori ablakot ajtókat. Ezek mellett még feliratos köveket is találtak. Építési okmány nem került elő. Ezek valószínűvé teszik, hogy a régi templom a XII. vagy a XIII. században épült. A lebontás 5 hét és néhány napig tartott. A bontás során a hegy magasságából egy ölnyit lefaragtak, hogy nagyobb teret nyerjenek. A földmunkák közben több sírra bukkantak, ahonnan különböző leletek (gyűrűk, keresztek, üveggyöngyök, 1 zabla, 1 török sarkantyú, régi pénzérmék, melyek közül a legrégebbi Johannes rex Hungariae feliratú - Zápolyai János XVI. század´) kerültek elő.

A kis harang az egyvonalas oktáv gisz hangján szól, a nagy harang pedig a kis oktáv gisz hangján.
A másik harang jóval régebbi. A "Szent Ignác" -nak nevezett nagy harangot a napóleoni háborúban használt fegyverek anyagából 1800-ban öntötték Losoncon. Rajta a következő írás olvasható:

Az új templom neoromán stílusban épült Erhardt Viktor plébános idejében. Tervezője Elszner Ferenc magyar királyi mérnök volt. Építését Sztancsik Mihály szécsényi kőműves, Kozma József és fia Gábor szécsényi ácsok és Kratochvil Ferenc kiszelői asztalos mesterek vállalták.

 Az új templomot 1892-ben szentelték fel Szent István királytiszteletére. A főoltár képe azt a pillanatot ábrázolja, amint a magyarok első királya országát és koronáját felajánlja a Boldogságos Szűznek. A kép hátoldalán a következő felírás olvasható:
"Saját költségére és Isten dicsőségére ajánlotta Jekkel Veronika 1909 évben. A festő kilétére sajnos nincsen adat. A kép Benczur Gyulára emlékeztet, őneki van ilyen témájú festménye, de ez nem bizonyított. Lehetséges, hogy a festőművész- Benczur Gyula - tanítványáé a kép. (Az ismertető az író hozzáfűzése)."

A templom környéke évszázadok óta temető. 1891. január 23-án meghalt Simon János bíboros. Halála akadályozta a templom építését. 1891 májusában indultak meg az építési munkálatok. Júniusban történt meg az alapkő megáldása Bada Gábor kerületi esperes jóvoltából.
1891. június 22-én helyezték el az építési okmányt a torony falába a főajtótól jobbra. Jól zárható boldog szelencébe tették, a téglák közé falazták.

Karancsság ősi templomával kapcsolatban az 1753-as Canonica Visitacio arról számolt be, hogy a templomnak már orgonája is volt. Hogy milyen lehetett ez a hangszer, ki építette, mi történt vele, nincsen róla adatunk.
Az új templomnak az orgonáját 1911-ben építette Angster József és fia, pécsi orgonaépítő. Ez a hangszer a sorban a 777. (Magyar Egyházzene IV. évfolyam 1996/1997. 3. szám 351. oldal)
1 manuálos 10 regiszteres, pneumatikus, táskaládás. Az eredeti diszpozíciója:
Manual: Principal 8’ (láb), Bourdon 8’, Gamba 8’, Aeolin 8’, Fl Harmonique 8’, Fl Caspida 4’, Oktáv 4’, Mixtara 2 2/3 4 soros. Pedal: Subbass 16’, Cello 8’. Creseendoral kiépített.
Az idők folyamán kisebb-nagyobb javítás, átalakítás történt. Az Aeolin 8’-as halk regiszterből Larigót 1 1/3 –as lett és Tromolóval bővült. A régi zajos motort felváltotta a Laukupft cég által gyártott orgonamotor. A 90-es évek végén intonálásra, portalanításra, hangolásra került sor. A sípanyaga jó, bár helyenként a nagysípok horganylemezből készültek. A pedál C-d’ hangterjedelmű a manuál C-f’’’-ig terjed.
A templomban többször volt orgonahangverseny.
A homlokzati sípokon 18 nevet lehet felfedezni. Valószínűleg azokról van itt szó, akik anyagiakban is támogatták az orgona ügyét.

Hogy a harangok hogyan és mikor kerültek a településre azt nem lehet tudni. A Histori Domus már harangokról beszél. 1890. máj. 27-én eresztették le a harangokat. Az egyik harang már a nagyharang lehetett.

A templom korabeli liturgikus berendezései: a főoltár, a két mellékoltár - rajtuk Jézus szíve, illetve Mária szoborral - és a szószék tiroli mesterek fából készült alkotásai. A szószéket tartó oszlopon elmosódva a következő felirat olvasható: Größen.
Az új liturgikus bútorzatot az egykori karancssági káplán dr. Géczy János balassagyarmati hitoktató készítette 1975-ben.
1977-ben új alumínium lemez borítású toronysisak készült. A nyolcvanas évek elején /1982-83/ az elöregedett födém és fedélszék helyett újat kapott.A toronyban két harang szól. A kisebbik a " Szent István király" 1981-ben Gombos Lajos harangöntőnél öntetett Őrbottyánban, az 1923-ban készült, de elrepedt elődje helyett. Rajta a felirat:" HOL VAGY ISTVÁN KIRÁLY
TÉGED MAGYAR KIVÁN".
/ÚJRA ÖNTETTÉK AZ 1923-ban KÉSZÜLT HARANGOT KARANCSSÁGI HÍVEK
GOMBOS LAJOS HARANGÖNTŐNÉL ŐRBOTTYÁNBAN 1981. ÉVBEN/.

Az 1688-as Canonica Visitáció már említi, hogy homlokzata előtt magas torony állt, belül egyhajós kiképzéssel, festett toronyzattal és középkori táblás főoltárral. Az 1713-as Canonica Visitáció szerint a templomnak szentélye volt, szószéke, 3 oltára, 2 harangja. A negyven évvel későbbi Canonica Visitáció /1753/ már arról beszélt, hogy a templomnak orgonája is létezett. 1753-ban a főoltárt ereklyékkel látták el. A következõ Canonica Visitáció /1761/ már a méreteket is megemlítette. Eszerint a hossza: 30.20 m, szélessége: 6.72 m, magassága:6.60 m, torony 23.50 m beleterülete: 292 m². Padozata téglákkal és arra való kövekkel volt kirakva.Az 1789-es Canonica Visitáció a berendezési tárgyak mellett pontos leírást ad a 3 oltárról is. A főoltár képe Szent István királyt ábrázolta, két oldalon Szent László és Szent Imre árpádházi királyok szobraival. Az egyik mellékoltár Szűz Mária tiszteletére készült szobra és képe a következő feliratot tartalmazta: „Juxta prescriptam normale sub throno insurate”. Hevenyészett fordítás alapján: Általános előírás alapján oltalma alatt legyetek. A másik oltár assisi Szent Ferenc tiszteletére állíttatott.1796-ban a szentélyt meghosszabbították. 1813-ban az írások már a templom romos állapotát említették. 1889.július 28-án tartották az utolsó istentiszteletet a dűlőfélben lévő templomban, melyet a következő évben 1890-ben lebontottak.

A diadalíven is két festmény látható, mindkettőt Jakobey Károly készítette 1889-ben. Az egyiken a jobboldalin, szent Bernadett és Szűz Mária a lourdes-i alkalmával, a másikon az Oltáriszentség előtt Alakoque szent Margit, a szent Szív tiszteletének kinyilatkoztatása alkalmával látható.

  "IGNÁCNAK HIVATOM, MERT ANNAK SZENTELTEK,
AZÉRT SZÉP HANGOMAT NYUJTOM AZ EGEKNEK,
KARANTS SÁGI MEGYEHIVEK KÖLTSÉGÉVEL
ÖNTETTEM KIRÁLYI IGNÁTZ KÉRÉSÉVEL"
"TEOTONIDUM GALLOS ARMIS VINCENTIBUS
AEVO EXTITI LOYADALUM GLORIA JAMORE SONO
AU. XII. JANTE DEO FUSA PER ME BENIANIUM
STEPHANIDES
LOSONZINI AO 1800"


Fordítása: Teutonidum francia hadsereget legyőztem egykor. Loyolai dicsőséget hirdetem. Az úrnak 1800-as évében visszaöntve Losoncon Stephanides Benjámin által.

Ha észrevétele van a megjelenő adatokkal kapcsolatban, aktuálisabb vagy bővebb információt tud a helyszínről, kérjük küldje el nekünk az alábbi szövegmező segítségével. A beküldött észrevételeket kollégáink feldolgozzák és az észrevételek alapján módosítják az adatlapot. Maga a beküldött üzenet a lapon nem jelenik. meg!
Amennyiben visszajelzést szeretne, kérjük, hogy az üzenetben hagyja meg elérhetőségeit.