Az 1718-i összeírás szerint Alsópetény a püspökhatvani egyházközség fíliája volt Nézsával együtt.

Szent István király templom

Az elsõ plébános Mocsányi Mátyás (1711-1715) 1701-ben lett püspökhatvani plébános.

Az alsópetényi római katolikus templom a XV. században épült. Hajóját 1724-ben Jeszenszky István a régi anyagból átépíttette. 1725-bõl ismerjük az elsõ jegyzõkönyvet a Szent István király templomról.

A templomot Jeszenszky Miklós restauráltatta 1703-ban. A hajó még ekkor is síkmennyezetes. Négy ablaka van a templomnak, orgona, szószék, egy régi mellék- és egy új fõoltár áll benne. Ez utóbbit Jeszenszky Antal készíttette, kivel a család Alsópetényben birtokos ága kihalt. 1759-ben már Bacskády Pál a birtokos, aki a diadalív felett (ld a jobb oldali képet) olvasható kronosztichon szerint[1] ebben az évben nejével, Hunyady Annával együtt renováltatta a templomot. A felirat szerint ekkor készült a hajó boltozata és a karzat is.

A falu feletti dombon álló (templomdomb), Szent István királynak szentelt templom szentélye és sekrestyéje boltozott, új teteje van huszártoronnyal, melyben kis harang van. Három oltárát a magyar szent királyok, István, László és Imre képei díszítik. 

1791-ben Gyurcsányi Ignác özvegye, Blaskovich Terézia a Werbõczy-udvarház romjainak egy részében családi kriptát alakított ki. A kripta tetején emlékoszlopot emeltetett Werbõczy emlékére (ld a bal oldali képen).
 

A XIX. században már több, a Gyurcsányiakkal rokoni kapcsolatba került család – a Prónayak, a Somonyiak, az Andreánszkyak – birtokolták a települést. A templom déli oldalán a földbe süllyedve sok XVIII-XIX. századi, romhányi kõbõl faragott sírkõ található eredeti helyén. A szentély külsõ oldala elõtt pedig egy karéjosvégû kereszttel díszített sírfedlap fekszik, valószínûleg középkori.