A volt uradalmi központ épületeinek jelentős része még ma is látható: a kastéllyal szemben a kasznár (kulcsár-ház), az országút kanyarulatánál az intéző lakása. Állnak még a cselédházak, az istállók, az egykor a gépek javítását végző műhelyek. Az 1900-ban épült iskola két cselédháztömb között fekszik.
A gróf sokat utazott a világban, és sok mindent látott, sok mindent gyűjtött, fogékony volt a szépre. Igényesen épített kastélya mellett az akkori viszonyok között korszerű gazdasági épületeket is létesített. Hasonló igényességgel alakította ki a kastély körüli parkot, hozzáértéssel válogatta a telepítendő fafajokat. Utazásairól nemcsak műtárgyakat hozott, hanem növényeket, facsemetéket és cserjéket is. A világban szerzett tapasztalatait igyekezett itthon megvalósítani. A park kialakításakor a fák telepítésének térbeli rendjét, a park sétaútrendszerét terv szerint végeztette. A növényállomány jelenleg is fajgazdag, bár az utóbbi évtizedekben átgondolatlanul, oda nem illő fafajokat telepítettek. A parképítésben járatlan, jó szándékú beavatkozások inkább ártottak a környezetnek. A park meglévő fái a kaukázusi szárnyasdió, a keleti luc, a török mogyoró, a juhar, a tölgy, a feketefenyő, a japán akác és a fehér akác. Az újonnan telepített fafajok közül fontosabbak a berkenyék, a bejáratnál található liliomfák és a tulipánfa.
2006 szeptemberéig a Nógrád Megyei Önkormányzat, mint működtető üzemeltetésében Tüdőszanatóriumként működött, 60 aktív és 40 krónikus ággyal. A megye új egészségügyi struktúrájának kialakítása során az intézményt funkcionálisan összevonták a Balassagyarmati Kenessey Albert Kórházzal, és a Megyei Önkormányzat az épület értékesítése mellett döntött.
Az új tulajdonos a FŐNIX-MED Zrt. egyik vállalkozása, a Főnix Kastélyszanatórium Kft., mely az épületegyüttest a továbbiakban egészéghotelként kívánja üzemeltetni.
Csitár felől érkező elsőként egy bal oldalon lévő, hosszú, régi építésű istálló mellett halad el. Jobboldalt a hatalmas parkban a klasszicista stílusú emeletes kastélyt láthatjuk, melyet Hubert József építész terve alapján Gróf Majláth István Géza építtette 1894-ben.
A II. világháború után az államosított kastélyt úttörőüdülőként hasznosították, az 1960-as évektől Tüdőbeteg Intézetet helyeztek el benne.