A hozzá tartozó 3,5 hektár park csendes nyugalmat áraszt, fái közt sétálva megidézhetjük Madách emlékét. A kúria bejáratával szemben látható a hatalmas krími hársfa (mára már sajnos már kidőlt törzse), melyhez az a legenda fűződik, hogy alatta írta volna Madách a Tragédiát. Irodalomtörténeti adatok ezt kizárják, de nagyon valószínű, hogy a költőóriás már láthatta ezt a fát, melynek kora 200 év körüli volt. A védett fa egy tőből öt önálló törzset fejlesztő egyed volt, melyek külön lombozattal rendelkeztek, de szabályos gömbalakot csak együttesen alkottak. A fa magassága 20 méter, a lombkorona átmérője 30 méter, az egyes törzsek mellmagassági átmérői: 100, 80, 70, 30 és 15 cm voltak. 

Az északi kitettségű parkban ezen kívül luc, cser, hárs, gesztenye, feketedió és nyír fafajok találhatók, valamint egy kisebb, erdőszerűen telepített erdeifenyő állomány. Külön említést érdemel a nagyméretű narancseperfa (Maclura pomifera). A park szabadon látogatható, kényelmes pihenőhelyei hosszasabb sétára, ittlétre csábítanak.

Madách Imre a Fráter Erzsébettel 1845. július 20-án, Csesztvén megtartott esküvője után a csesztvei kúriába költözött ifjú feleségével. Itt töltöttek el néhány boldog évet, majd itt élték boldogtalan napjaik nagy részét is. Az egykori Madách kúria szépen felújított épülete ma az Ember tragédiája zseniális alkotójának emlékmúzeuma.