A községtől nyugatra található a Kálvária-hegy, amelyen egy kálvária, a Szent Anna-kápolna és egy remetelak áll. 

Az 1802-es felszentelésen még kállói és herencsényi hívek is megjelentek, a résztvevők száma pedig elérte a 3000 főt. 

Kálvária

Boltozatos fülkékkel díszített kőfallal vették körbe a kálváriát, a fülkékbe pedig belekerültek a stációképek. 

Keletkezésének pontos ideje nem ismert, de egy 1790-es feljegyzés szerint akkoriban három, fából faragott kereszt állt a Kálvária-hegyen. Miután ezeket egy vihar kidöntötte, új, kőből készült kereszteket állítottak a helyükre. Több szobor is itt kapott helyet, köztük Mária Magdolna és János apostol szobra is, amelyek ma a Szent Márton-templom előtti szabadtéri oltáron állnak. 

A kálváriát azonban újabb hatalmas vihar sújtotta, amiben a kálvária elemei ismét megsérültek. 1802-re sikerült mindent újjáépíteni. 

A hegyen lévő kálvária azonban nem volt biztonságban, és 1859-ben egy viharos, szeles napon ismét kidőlt a kőből készült Szent Kereszt. Ezt követően egy Bécsből hozatott vas keresztet állítottak fel a korábbi helyén.

1944 decemberében, a visszavonulási harcok idején ismételten károkat szenvedett a kálvária. A stációs „kápolnácskákat” szétverték a katonák, és ezekből készítettek mellvédet maguknak. A stációs képekre célba lövöldöztek. A front elvonulása után a házak javításához a „kápolnácskák” tégláit is széthordták.

A kálvárián ma is álló kereszteket 1890-ben állították fel. Krisztus keresztje carrarai márványból készült, amelyet Budapesten faragtak. Ebben az évben lett a kálvária talaja lebetonozva.

1959-60-ban vandálok rombolták le a kálvária kőfalának egyik oldalát. A falból nagy köveket feszítettek ki, hogy ezzel a sarokfal leomlását siettessék, mivel észrevétlenül akarták lerombolni. Ekkorra a remetelak már üresen állt.