A Réti házaspár munkája tette lehetővé, hogy legyen emléke ennek a szorgos, hívő népnek, a kornak, amikor gáz, villany, vízvezeték, műanyag nélkül tisztább, emberibb életet éltek verejtékes munkában a szép nagy családok. Ezt példázza a kiállítás szereplőjeként a 8 felnőttből és a 3 gyermekből álló bábcsalád is.

Első községi pecsétjében (1795) és a mai címerében Szent Albert püspök, I. István királyunk bérmálójának alakja található. Az itt élők mezőgazdasággal, állattenyésztéssel foglalkoztak, a kendertermesztés, feldolgozás mesterei voltak. Maguk fonta, szőtte, varrta, hímezte ágyneműivel, öltözetükkel Nógrád-megye egyik legszebb, legszínesebb palóc öltözetét hozták létre és viselik olykor ma is. Jellegzetes kontyos, később nagy kapubeállóval épített lakóházaik legtöbb bútorát, mezőgazdasági eszközeiket falusi mesterek vagy maguk készítették.

Érsekvadkertet már 1227-ben az esztergomi érsek vadaskertjeként említik az okiratok.

Gazdag helytörténeti gyűjteménynek ad otthont a Helytörténeti Emlékház, amely 2005-től működik. Gyűjtője és gondozója a Réti házaspár, mindketten nyugdíjas pedagógusok.