forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/holloko-5E36/a-cserhat-arnyekaban-5E3A/

A Cserhát erdeiben megtalálhatóak olyan nagyvadak, mint a szarvas, az őz vagy a vaddisznó, sok róka, borz, görény, menyét, erdei és mogyorós pele is él itt. Mezőgazdasági területeit, illetve a patakok partját a pockok különböző fajtái, az akácosokat pedig többek között erdei egerek lakják. A térség madárvilága igen gazdag. Gyakran találkozhatunk itt vércsével, ölyvvel, néha még sassal is. Az erdők lakói az erdei és fülesbaglyok, valamint különböző rigó-, cinege- és pacsirtafajok, harkályok, kakukkok. Ezek az állatfajok Hollókő környékén is megtalálhatóak.

A Cserhát talajföldrajzi adottságaiban az erdei talajtípusok játsszák a fő szerepet. Mezőségi talajra a kivágott erdők helyén bukkanhatunk, ott, ahol az elmúlt évszázadok során földművelést folytattak. Az erdei talajok sötétbarna és fakó típusai egyaránt előfordulnak itt. A völgyekben öntésföldeket és réti talajokat találhatunk.

A hegység természetes növénytakarója eredetileg erdő, a földművelés révén azonban a hajdani erdőterület mára már egyharmadára csökkent, és helyét mezők foglalják el.

Hollókő határát hagyásfás (egy-egy erdőirtás alkalmával meghagyott termő vadgyümölcsfa) legelők, gyertyánok, tölgyfélék és juharfák teszik változatossá. Az aljnövényzet jellemzői: a csipkerózsa, a galagonya, a som, a kökény.

A Cserhát nevében is megjelenő cserfára ma már igen ritkán bukkanhatunk a hegység erdeiben, de hajdani előfordulási területe még most is rekonstruálható. Lévén nem túl magas hegység, itt a bükkfák sem túl gyakoriak. A legelterjedtebb a tölgy, illetve ennek különböző fajtái, a kocsánytalan, a molyhos és a csertölgy. Kevés vöröstölgy is akad ezen a vidéken, valamint gyertyán és juhar. Az itt található akácosok és lucfenyvesek nem őshonosak ezen a területen, ez utóbbiak mind ültetett kultúrerdők.

A kocsánytalantölgy-erdők elterjedt aljnövényzetét a sátoros margitvirág, a baracklevelű harangvirág vagy a tavaszi galaj jellemzi. A sziklás andezithegyek déli lejtőin főleg molyhos tölgyek, húsos som és bokorerdők tenyésznek, az északi lejtőket a kocsánytalan tölgyek foglalják el. A völgyek és lankás lejtők gyertyános tölgyesei gombákban (például: rókagomba, tinóru, királyvargánya) igen gazdag területek. A völgyekben és az irtásrétek északi részein sokfajta virág él. Itt nyílik, többek között, a réti csenkesz, az illatos borjúpázsit, a gólyaorr vagy az őszi kikerics.