Cserhát - Cserhátról

Elhelyezkedése, kialakulása

Az alaphegység a földtörténeti harmadkor végén töredezett össze, láva tört elő, és elkezdődött az andezit vulkánosság, mely a Dunazug-hegységnek, a Börzsönynek, valamint a Mátrának is az alapja.

"E megye egész belsejét számos kisebb nagyobb hegyek, dombok futják meg, s innen kivevén a losonci, szécsényi, balassagyarmati, vadkerti és zagyvamelléki egyenként három mérföldnyire alig terjedő rónaságokat, az egész megye hegyes, dombos, ezen változásokkal teljes, s a természetnek nemcsak minden ajándékival bőven megáldott, de egyszersmind bájoló szépségű vidékeivel, mellyeket a kősziklás hegyormokra épült régi várak omladékai még inkább meglepővé tesznek, az érzést és szemet is gyönyörködteti” – írja Fényes Elek 1847-ben, a történeti Magyarországra vonatkozó összefoglaló munkájában.

A hegy alját ősi kristályos pala képezi, melyen lepusztulással, illetve üledék-felhalmozódással, üledékes kőzetek alakultak ki. E homokos, agyagos rétegekből emelkedik ki mészkőfalazatával a Cserhát legmagasabb pontja, a Naszály (652 méter), illetve a Csővári- és a Romhányi-hegy, mely utóbbi az alaphegység néhány fennmaradt részletét is őrzi.

A Cserhát jellegzetes vulkáni hegyvonulatai a Szanda-hegy, egyik csúcsán a Szandavárral, a Keleti-Cserhát, a Tepke-tető, a Bézma és a hegység belsejében a Dobogó-tető.

Nyugaton a Börzsöny, északon közelebb az Ipoly völgye, távolabb az Osztrovszki, északkeleten a Karancs-Medves és a Mátra, keleti felén a Zagyva völgye, dél felé, a Gödöllői-dombság irányában a Vác–Galgamácsa–Aszód vonal jelzi a határát. A megye Szécsénke nevű falvától északra fekszik a 349 méter magas, Cserhát nevű domb. Erről kapta a hegység a nevét, cserfákkal borított magaslatot jelent.

forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/holloko-5E36/a-cserhat-arnyekaban-5E3A/

kép szerzője: cserhatnaturpark.hu

Az Északi-középhegység vonulatának tagja a Cserhát, melynek kiterjedése 3600 négyzetkilométer. Alacsony kúpokból, rövid gerincekből felépülő önálló tájegység.

A Cserhát-hegység geológiai kialakulásában fontos szerepet játszottak a tektonikus mozgások. Törések keletkeztek, melyek közül a fontosabbak északkeleti és délnyugati irányban, valamint erre merőlegesen helyezkednek el. A sok törés, illetve az eróziós pusztulások révén alakult ki végül a térség változatos felszíne.

A Cserhát vidékén több földtani időszak egyes vulkánkitöréseinek alkalmával, kezdetben riolit, később andezit került a felszínre. A kitörések időszakát néha a tenger uralma váltotta fel, ezt a kőzeteken megmaradt tengeri növénymaradványok, csigák, kagylók lenyomatai is jelzik. Értékes andezitlelőhelyek találhatók a Szanda-hegyen, valamint Nógrádkövesden, ahol kőbányászattal is foglalkoznak.

Kishartyán és Sóshartyán vidékén homokkő található. Kosd környéke szénlelőhely, Nézsa táján egy kevés bauxit fordul elő. Felsőpetény, Alsópetény és Romhány térsége jó minőségű agyagot rejt.

Az Észak-Magyarországon fekvő Nógrád megyét északon Ipolytarnóctól Hont településig Szlovákia, nyugati és déli részén Pest megye, keleti harmadánál Heves megye és északkeleten – rövid szakaszon – Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja.

Ha észrevétele van a megjelenő adatokkal kapcsolatban, aktuálisabb vagy bővebb információt tud a helyszínről, kérjük küldje el nekünk az alábbi szövegmező segítségével. A beküldött észrevételeket kollégáink feldolgozzák és az észrevételek alapján módosítják az adatlapot. Maga a beküldött üzenet a lapon nem jelenik. meg!
Amennyiben visszajelzést szeretne, kérjük, hogy az üzenetben hagyja meg elérhetőségeit.