Cserhát - Cserhátról

Elhelyezkedése, kialakulása

Az Észak-Magyarországon fekvő Nógrád megyét északon Ipolytarnóctól Hont településig Szlovákia, nyugati és déli részén Pest megye, keleti harmadánál Heves megye és északkeleten – rövid szakaszon – Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja.

"E megye egész belsejét számos kisebb nagyobb hegyek, dombok futják meg, s innen kivevén a losonci, szécsényi, balassagyarmati, vadkerti és zagyvamelléki egyenként három mérföldnyire alig terjedő rónaságokat, az egész megye hegyes, dombos, ezen változásokkal teljes, s a természetnek nemcsak minden ajándékival bőven megáldott, de egyszersmind bájoló szépségű vidékeivel, mellyeket a kősziklás hegyormokra épült régi várak omladékai még inkább meglepővé tesznek, az érzést és szemet is gyönyörködteti” – írja Fényes Elek 1847-ben, a történeti Magyarországra vonatkozó összefoglaló munkájában.

kép szerzője: cserhatnaturpark.hu

Az Északi-középhegység vonulatának tagja a Cserhát, melynek kiterjedése 3600 négyzetkilométer. Alacsony kúpokból, rövid gerincekből felépülő önálló tájegység.

Nyugaton a Börzsöny, északon közelebb az Ipoly völgye, távolabb az Osztrovszki, északkeleten a Karancs-Medves és a Mátra, keleti felén a Zagyva völgye, dél felé, a Gödöllői-dombság irányában a Vác–Galgamácsa–Aszód vonal jelzi a határát. A megye Szécsénke nevű falvától északra fekszik a 349 méter magas, Cserhát nevű domb. Erről kapta a hegység a nevét, cserfákkal borított magaslatot jelent.

A Cserhát vidékén több földtani időszak egyes vulkánkitöréseinek alkalmával, kezdetben riolit, később andezit került a felszínre. A kitörések időszakát néha a tenger uralma váltotta fel, ezt a kőzeteken megmaradt tengeri növénymaradványok, csigák, kagylók lenyomatai is jelzik. Értékes andezitlelőhelyek találhatók a Szanda-hegyen, valamint Nógrádkövesden, ahol kőbányászattal is foglalkoznak.

A hegy alját ősi kristályos pala képezi, melyen lepusztulással, illetve üledék-felhalmozódással, üledékes kőzetek alakultak ki. E homokos, agyagos rétegekből emelkedik ki mészkőfalazatával a Cserhát legmagasabb pontja, a Naszály (652 méter), illetve a Csővári- és a Romhányi-hegy, mely utóbbi az alaphegység néhány fennmaradt részletét is őrzi.

Az alaphegység a földtörténeti harmadkor végén töredezett össze, láva tört elő, és elkezdődött az andezit vulkánosság, mely a Dunazug-hegységnek, a Börzsönynek, valamint a Mátrának is az alapja.

A Cserhát jellegzetes vulkáni hegyvonulatai a Szanda-hegy, egyik csúcsán a Szandavárral, a Keleti-Cserhát, a Tepke-tető, a Bézma és a hegység belsejében a Dobogó-tető.

A Cserhát-hegység geológiai kialakulásában fontos szerepet játszottak a tektonikus mozgások. Törések keletkeztek, melyek közül a fontosabbak északkeleti és délnyugati irányban, valamint erre merőlegesen helyezkednek el. A sok törés, illetve az eróziós pusztulások révén alakult ki végül a térség változatos felszíne.

Kishartyán és Sóshartyán vidékén homokkő található. Kosd környéke szénlelőhely, Nézsa táján egy kevés bauxit fordul elő. Felsőpetény, Alsópetény és Romhány térsége jó minőségű agyagot rejt.

forrás: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu-1/holloko-5E36/a-cserhat-arnyekaban-5E3A/

Ha észrevétele van a megjelenő adatokkal kapcsolatban, aktuálisabb vagy bővebb információt tud a helyszínről, kérjük küldje el nekünk az alábbi szövegmező segítségével. A beküldött észrevételeket kollégáink feldolgozzák és az észrevételek alapján módosítják az adatlapot. Maga a beküldött üzenet a lapon nem jelenik. meg!
Amennyiben visszajelzést szeretne, kérjük, hogy az üzenetben hagyja meg elérhetőségeit.