Cserhát

Csitár

A legősibb idők óta lakott, találtak erre kőkori és bronzkori leleteket, hamar megtelepedtek itt honfoglaló eleink is. Csitárt már a XIV. században említik, s közel mai formájában. Pontosan nem tudni, honnan ered a neve, úgy sejtik, a honfoglaló magyarokkal érkező mohamedánok telepedtek meg errefelé, s tőlük származik, miként a közeli Mohoráé szintén. Mások szláv gyökerűnek gondolják, pajzskészítőt jelent szerintük a szó, ami szintén indokolható, a király útvonala elment erre, s az utazást kiszolgáló iparosok, így pajzskészítők is élhettek itt. A vidék a korai századokban a Kacsics nemzetségé volt, majd Szécsényi Tamás kapta meg Károly Róberttől, utána az Ország és Lossonczy családok, később pedig az esztergomi érsekség is osztozott rajta kisebb birtokosok mellett. A török időkben a Kis- és Nagy-Csitár településrészek közül a kisebb elnéptelenedett, s a megkülönböztetés okafogyottá vált.

Érdemes végigsétálni a Csitár-patak kettészelte, völgybe zárt hangulatos kis településen, s érdemes fölsétálni a Gárdony felé vivő út mentén található temetődombra, ahonnan szép kilátás nyílik a falura. Belátható innen a Naszály, a Karancs, a Börzsöny, a kanyargó Ipoly és ártere. Tavasszal a „cindróka” virágzás látványa a csupasz lejtőkön megragadó élményt nyújt. Nyaranta évről-évre gyönyörködhetünk a gyurgyalagok színes látványában, akik a „homokosban” találták meg költőhelyüket. , azon túl pedig az Ipoly völgyére.

kézműves sajt

Várkonyi Attila Kecskesajt

Csitár, Kecskedomb tanya
tájház

Faluház

Csitár, Kossuth út
orvosi rendelő

Orvosi rendelő

Csitár, Petőfi u. 40.
feszület

Homokkő keresztek

Csitár, Templom tér
templom

Szent Kereszt felmagasztalása templom

Csitár, Petőfi u. 98.
Kút

Torkos és Majláth család síremlékei

Csitár, Nógrádgárdony
szobor

Nepomuki Szent János szobra

Csitár, Petőfi u. 96.
kastély

Mailáth Kastély

Csitár, Nógrádgárdony
posta

Mobil Posta

művelődési ház

Művelődési Ház és Könyvtár Csitár

Csitár, Petőfi u. 42.