Cserhát

Magyargéc

Géc helynévhez fűzött eredetmagyarázatok meglehetősen bizonytalanok. A község nevének utótagja valószínűleg a Gergely személynév becéző változata.

A honfoglalás utáni évszázadokban Nagygécként (Nagy-Gécz) említették a Kacsics nemzetség tulajdonában álló települést. A 13. század elején az e nemzetségből származó Simon bán birtoka volt, akit Gertrúd magyar királyné meggyilkoltatásában való részessége miatt összes javaitól megfosztottak, majd birtokait, II. András király a Szák nemzetségnek adományozta. Ezután a Szák nemzetség lett a falu birtokosa, de 1274-ben II. Pósa Kacsics nemzetségbeli Farkasnak, a Szécsényi család ősének adta cserébe.

A 14. század elején a Záh nemzetség birtokába került. Záh Felicián visegrádi merénylete miatt az ő javait elkobozták és I. Károly király 1335-ben az Ákos nemzetségbeli Cselen fia Sándor fia János királynéi alétekfogónak és testvérének, Jakabnak adományozta. A 15. században már három Gécről – Felsőgéc, Középsőgéc és Alsógéc helységekről – emlékeztek meg az oklevelek. 1448-ban Felsőgéc a Duzma család birtoka volt. Alsógéc pedig 1457-ben a Nagyszelei családé volt. 1455-ben mind a három Géc Szécsényi László birtokában volt és a szécsényi uradalomhoz tartoztak.

A török hódoltság kezdetén az 1548-as adóösszeírásban mindhárom falu az elpusztult települések listáján szerepelt. 1598-ban pedig Szerémy Mihály volt a birtokosa. 1715-ben hét magyar háztartását írták össze, 1720-ban pedig nemes községként, adóköteles háztartások nélkül szerepelt. 1770-ben Szerémy János, Ficsor János és András, 1826-ban Szerémy Elek és a Géczy család, később pedig a Horváthy, a Balás, a Lisznyay, a Dubraviczky és az Ivánka családok, valamint Szerémy Béla és Ivánka Ödön örökösei voltak a birtokosai.

A mai faluhoz tartozó Kisgéc és Karpegéc valaha puszták voltak. 1787-ben templomot is emeltek a helybéliek, a műemlék jellegű épület ma is látogatható a falu központjában. A 20. század elején Nógrád vármegye Szécsényi járásához tartozott. Az I. és a II. világháború érintette Magyargéc és Kisgéc településeket is. Szomorú emlékeit az elesett hősök neveivel a templom falán elhelyezett emléktáblák őrzik. 1910-ben 722 magyar lakosa volt, ebből 691 római katolikus, 10 református, 15 evangélikus volt.

templom

Szent Márton Római Katolikus Templom

Magyargéc, Rákóczi u.
feszület

Magyargéci Kettős kereszt és kálvária

posta

Posta

Magyargéc, Rákóczi út 62.
orvosi rendelő

Orvosi rendelő

Magyargéc, Rákóczi út 60.
üzlet

Coop

Magyargéc, Rákóczi u. 59.