Cserhát

Ludányhalászi

Ludányhalászi, mint egységes falu története mindössze az elmúlt hatvan évre nyúlik vissza. „Közép Európa leghosszabb faluja” mai formájában, 1947-ben jött létre. Előtte két, egy időben pedig három falu tűrte itt a történelem viszontagságait. A jelenlegi falu déli (Szécsény felőli) részén feküdt az egykori Szécsény Halászi, míg a Nógrádszakál irányából megközelíthető északi részén, az egykori Ludány terült el. Egy időben Ludány is két községre tagolódott, egyrészt a nagyobb területű Felső Ludányra, másrészt pedig, a Halászi és Felső Ludány közt mintegy hidat képező, kis területű Alsó Ludányra. Ma már, talán csak az idősebbek tudják, hol is voltak az egykori települések határai, melyek sok száz évig különítették el egymástól az 1947-ben frigyre lépett településeket.

Mind Ludány, mind Szécsény Halászi Árpád-kori gyökerű település. Bár az írott forrásokban mindkét község csak a XIII. század első felében jelenik meg, ugyanakkor a régészeti leletek arra utalnak, hogy már a honfoglalás idején benépesült ez a vidék (sőt már 3000 évvel korábban is népes terület lehetett az Ipoly völgyének ezen része). Halászi az írott forrásokban először az 1222-es évnél jelenik meg a Váradi Regestrumban. Ludány 28 évvel később 1250-ben, egy jogügylet révén lép fel az írott történelem színpadára. Ekkor Pál királyi káplán ludányi és halászi birtokrészeit adta el a Balassák őseinek.

A következő évszázadokban a Werbőczy, Libercsey, a ludányi Bay (mely előnevét a községről vette), és Deméndi családok voltak jelentősebb földesurai.

1552 nyarán szűkebb hazánkat is elérte a török vész, ez év nyarán az oszmán csapatok ellenállás nélkül foglalták el Szécsény várát és vele együtt a környékbeli településeket is. Ludányban és Halásziban is kettős birtoklás jött létre. Mindez 1593-ig – a tizenöt éves háború kitöréséig – tartott, mely évben Szécsény és környéke – egy időre – felszabadult. A két falu történetében fontos évszám 1596, melytől a Ráday család falubeli jelenléte számítható. A XVIII. század elejére, a Rádayak Alsó Ludányt már teljes egészében, Felső Ludány részben, Halászit pedig negyedrészt bírták. Alsó Ludány központtal egy ispánság is létrejött, melyhez összesen 11 település tartozott. Nem véletlen hogy épp ide kezdte el 1700-ban építeni Ráday Pál kastélyát, mely Nógrádban egyike volt az elsők között épített úrilakoknak a török kiűzése után.

Mielőtt azonban a katély felépülhetett volna mindkét falu válságos helyzetbe került. 1683 őszén (miután 1663-ban ismét török hódoltság alá került a vidék), Sobieski János lengyel király csapataival visszafoglalta az oszmánoktól az Ipoly völgyét. A harcok, majd az 1684-86 közt dühöngő pestis járvány következtében mind Ludány, mind Halászi néhány évre teljesen lakatlan faluvá vált. A vész elmúltával nagyrészt a korábbi lakosság tért vissza a falvakba és a Ráday családnak köszönhetően megkezdődött a község gazdasági életének felpezsdülése. A Ráday családon kívül továbbra is birtokosok voltak a Balassák, valamint új névként jelent meg a Zichy família, mely a XVII. század végén szerzett itt birtokrészeket.

A Ráday család ludány-halászi birtoklásának története az 1840-es évek elején zárult le. Ekkor a Gyürki család szerzi meg a korábbi Ráday területeket. 1848 változásait a két falu népe is lelkesen fogadta. Az események közvetlenül is érintették a települést, hiszen Görgey Artúr 1849. július 18-án serege egy részét Ludányban szállásolta el. A XIX. század második felében a délvidékről származó Pejacsevich-Mikó család szerzi meg a Gyürki tulajdonban levő részeket. Az 1930-as években, a Pajcsevich család eladott birtokainak egy részén alakult ki a legifjabb településrész: Horka.

Az I. világháború súlyos terheket rótt a falvakra. A négy évig húzódó háború eredménye Ludányból 28, Halásziból 32 hősi halott. 1920-ban a Trianoni béke következtében Ludányhalászi határtelepüléssé vált, elszakítva a majd ezer éves szálakat az Ipoly két partján elterülő testvér falvak között. Küzdelmes évek kezdődtek meg, melyet súlyosbított a II. világháború vészterhes időszaka, majd az azt követő szovjet elnyomó rendszer működése is.

orvosi rendelő

Orvosi rendelő

Ludányhalászi, Rákóczi út 152.

Ludányhalászi sóderbánya tavak

művelődési ház

Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár

Ludányhalászi, Rákóczi út 28.
feszület

Kőkereszt

Ludányhalászi, Rákóczi út 57.
templom

Szent András apostol r.k. plébániatemplom

Ludányhalászi, Templom tér 1.
posta

Posta

Ludányhalászi, Kossuth u. 5.
park

Ráday-kastély parkja

Ludányhalászi, Rákóczi út 57.
lovaglás

Timi-Tanya Lovarda

Ludányhalászi, Petőfi u. 9.
kastély

Ráday-kastély

Ludányhalászi, Rákóczi út 57.
üzlet

Coop és Dohánybolt

Ludányhalászi, Rákóczi út 74.