Cserhát

Kozárd

A község a Kelet - Cserhát egyik hangulatos völgyében található, a tájvédelmi körzet része. A község neve a honfoglaló magyarokkal érkező kazár néptöredéknek itteni megtelepedésére utal.

Kozárd határában a középkorban két település is volt: Kozárvölgy és Varaskalapács. Utóbbi valószínűleg erődített hely lehetett, s neve a "Váraskalapács" szó származéka. 1413-ban mindkettőt a Derencsényi család nyerte adományul Zsigmond királytól. Kozárdot a török kincstári adóívek csak 1633-ban említették, három adóköteles háztartással. A 18. században magyarokat és szlovákokat telepítettek be a megüresedett, elnéptelenedett faluba. A földrajzi nevek (Travnyik, Pohánka, Dubina), és családnevek (Figura, Kollár, Kovács, Bagyinszki, Takács, Csalovszki, Oravecz, Malik, később Kodák) is ez bizonyítják.

A 18-20. század közepéig Eszterházy Miklós, Marsovszky család, Kálnói Entre Antal, Plachy Gyula, Hatvany -Deutsch birtokosok tulajdonviszonyai váltották egymást a településen. 1865-ben a falu kétharmada leégett. 1873-ban kolera, hasmenés és kiszáradás pusztított, mely természeti csapások súlyosan érintettek a kozárdiakat. A lakosság szinte mindig a földművelésből élt. A Kozárd - Ecseg környékén termelt bor országos hírű volt.

Az 1880-as, 1890-es években iszonyú pusztítást végzett a filoxéra (Amerikából behurcolt gyökértetű, amellyel szemben az európai szőlőfajták nem voltak ellenállóak). Kozárdot sem kerülte el a csapás. Mindent újra kellett kezdeni a szőlőművelésben, de a térségi bortermelés sosem nyerte vissza régi fényét. Az egykori borászati tevékenységről ma már csak a környék településeire jellemző sziklába vájt borospincék tanúskodnak.

Napjainkban a falu az átalakulás éveit éli, egyre inkább a falusi turizmus jeles helyszínévé válik. A pihenés és megújulás faluja egyúttal a Palóc Út déli kapuja. A fesztiváljairól és szobrairól híres Kozárd határában meglepő 15 évmilliós leletek vannak, amelyek a „Kozárdi Formáció” nevet viselik. A falu északi végéről induló Geológiai Tanösvény az elhagyott andezit kőfejtőhöz viszi a vendégeket. A falu új büszkesége az üvegkupolás kápolna, a Faluház és a Mária Zarándokút itteni szakaszát díszítő csodálatos Mária szobor. Csodálatos üvegkupolás új kápolnája, szép harangtornya, a Kápolnát díszítő művészi oltárképek, a kápolna bejáratát ünnepélyesen őrző Zenélő angyal, Árpád vezér, a Paraszt bacchus és a Bőségszarus édesanya, a szomorúan méltóságos Trianon szobor és a hősi halottak igézően szépre faragott kopjafája méltán állítja meg percekre vagy órákra a jövevényt. A Kozárdot és térségét érintő falusi, a vadász és a gasztronómiai turizmus helyi és térségi alapanyagok, gazdatermékek (méz, lekvárok, pálinkák, kozárdi vadászborok) felhasználásával garantálják a környezeti fenntartható turizmust. A vendégszerető faluban legalább hat vendégház és egy igazi helyi magyar és palóc ételeket kínáló étterem már napokra is marasztal.

szobor

Árpád vezér szobra

Kozárd, Fő út
galéria

Palóc Galéria és Kézművesház

Kozárd, Fő út 24.
étterem

Vadvirág Étterem

Kozárd, Fő u. 29.
szobor

Bőségszarus édesanya szobra

Kozárd, Fő út
művelődési ház

Faluház

Kozárd, Fő út 12.
szobor

Trianon angyala szobor

Kozárd, Fő út
tanösvény

Geológiai tanösvény

kápolna

Szeplőtelen fogantatás-kápolna

Kozárd, Fő út 12.
műemlék épület

Harangláb

Kozárd, Kossuth út

Kozárdi-tó

sportpálya

Focipálya

Kozárd, Fő út
kopjafa

Hősi halottak kopjafája

Kozárd, Fő út