Cserhát

Kazár

Kazár község Nógrád megye észak-keleti részének egyik legérdekesebb és legjelentősebb települése. A megyeszékhelytől, Salgótarjántól, illetve a 21-es számú főközlekedési úttól 7 kilométerre terül el, a Mátra hegység északnyugati lábánál.

Az első írásos feljegyzés Kazárról 1221-bol való, de a község határában található kelta település maradványai bizonyítják, hogy már jóval korábban lakott vidék volt. Sok régebbi és a legújabb kutatások is alátámasztják azt a feltételezést, miszerint a Kazár név a magyarokhoz csatlakozó, a Kazár Birodalomból kiszakadt, kazár (kabar) törzsek emlékét őrzi. Ezt szimbolizálja a település saját címerében a két kéz által tartott magyar íj is.

A XV-XVI. században Székvölgyi-, Szőrösi puszta (ma kazári külterületek) még önálló életet élő kistelepülések voltak a falu közvetlen közelében. Székvölgy például Zekellő néven adózott az 1598-as megyei adóösszeírás alapján.

Mohács után Bardóczok, Ragyóczyak, Berényiek voltak a falu földbirtokosai. A Rákóczi szabadságharcot követő időkben 16 magyar házat írtak össze Kazáron, de a XVIII-XIX. században, a Goszthonyi, Jankovich és Osztroluczky családok birtokossága idején jelentős fejlődésnek indult. A parasztporták, szegényes faházak, vályogépítmények mellett jelentős úrilakok épültek abban az időben.

1863-ban földrengés pusztított. 1873-ban kolera néptelenítette el a falut. A XVII. századtól emlegetik a falu "palócfaház" néven ismert kultúrtörténeti értékeit. 1674-ben a falu akkori plébánosa lakott efféle házban. Az ilyen házakat követték időben a falu még itt-ott ma is látható régi vízelvezetős, féloszlopos tornácú palóc parasztházai, díszesen faragott oszlopokkal, a régi nagycsalád, a "hadak" gazdálkodásához, életmódjához igazodó lakásbeosztással, portakialakítással.

1861-tól megindult az üzemszerű széntermelés a környéken. Az eddig földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozó faluban új tevékenységként jelent meg a bányászat. Mindez megingatta a gazdaságokat és így egyre többen az iparban kerestek megélhetőségi lehetőségeket. Az igazi változás az 1920-as években kezdődött, amikor a településen megnyitották az első tárnát, majd a XX. század végére Kazár virágzó bányászfaluvá fejlődött. A Nógrádi Szénbányák Vállalat a nyolcvanas évek közepéig jelentős számban foglalkoztatta a helyi férfi lakosságot.

A bányászkodás mellett a falu lakossága elsősorban földművelőként, fakitermelőként, Salgótarjánban foglalkoztatott ipari munkásként élt. A falu a XX. században sokszor élt meg bányabezárásokat. Ez utóbbi következményeként bekövetkezett létszámleépítések sok kazári családot érintettek érzékenyen, hiszen igen nehéz volt munkát találni a megyeszékhely ipari üzemeiben.

szabadidőközpont

Magtárház

Kazár, Diófa út 13.
kiállítás

Bányászház

Kazár, Hunyadi út 1.
különleges hely

Riolit-tufa

templom

Szent Ilona Római Katolikus Templom

Kazár, Kossuth út 2.
posta

Posta

Kazár, Kossuth Lajos út 6.
emlékház

Szabó István tudós pap emlékszobája

Kazár, Kossuth u. 2.
galéria

Mackó Kuckó - Mackó és baba gyűjtemény

Kazár, Damjanich út 17.
kiállítás

Kézművesház

Kazár, Damjaninch út 3.
bank

Sajóvölgye Takarékszövetkezet

Kazár, Hunyadi út 6.
múzeum

Vasaló és Öntvény Múzeum

Kazár, Kossuth út 96.
orvosi rendelő

Egészségház

Kazár, Kossuth Lajos út 6.
villa

Palóc Galéria

Kazár, Damjanich út 19.
tájház

Tájház

Kazár, Hunyadi út 3.
kiállítás

Ügyes Kezek Háza - gyufacimke kiállítás

Kazár, Kossuth út 71.
cukrászda

Ecsegi Cukrászda

Kazár, Kossuth u. 86.
gyógyszertár

Gyógyszertár

Kazár, Hunyadi út 6.