Cserhát

Ipolytarnóc

Nógrád megye legészakibb települése, az Ipoly bal partján terül el, határában kezdődik a folyó völgyének magyarországi szakasza, amely itt keresztezi a szlovák-magyar szárazföldi országhatárt. Budapesttől 140 km-re, a megyeszékhelytől, Salgótarjántól 26 km-re található. 

1332 és 1337 között említették első ízben a községet Tarnócz néven a pápai tizedjegyzékben. Ez azt bizonyítja, hogy volt plébániája. A XIV-XV. században Tasnoch, Tamulch, Tarnouk és Tharnócz névalakban szerepel a régi iratokban, dokumentumokban. 1492-ig a Dicsőszentmártoni, a Kizdi és a Tarnóczi családok birtokolták. 1499-ben a Tarnóczi család tagjai osztoztak rajta. 1558-ban Berényi András, Zerdahelyi István, Pelinyi Bálint és Muraközy Mátyás nyerték adományul Ferdinánd királytól. Ekkor 11 összeírt házzal Pilinyi Ferenc szolgabíró járásához tartozott, de 4-5 év múlva már a szécsényi szandzsák területéhez sorolták, török hódoltsági faluként adózott Tarnofcse néven. A XVII. század elején 20-24 magyar család élt a faluban. Ebben az időszakban épültek a legrégebbi kúriák, amelyek közül a legnevezetesebbek a Baán-, a Jankovich-, a Woxith-Horváth házak voltak. A Jankovich- kúriában 1970-ig működött a falu régi iskolája. A török kiűzése, Rákóczi kurucvilága után a XVIII. század 20-30-as éveiben Tarnócz már újratelepült, virágzó falu volt, ahol 24 magyar háztartást írtak össze. Hírneves is, mert a vármegyei közigazgatás ebben az időben különböző helyeken megtartott vármegyei közgyűlései közül egyet 1727-ben Tarnóczon tartott meg.

Az Ipoly folyón vízimalom működött. 1874-ben tragikus tűzeset pusztított a községben, melynek következtében a falu leégett. Ebben az időben 813-an éltek itt. 1896-tól, az 1892-ben Aszódtól Gyarmatig meghosszabbított vasútvonal az Ipoly völgyének mentén már Szécsényen, Tarnócon át Losoncig vitte az utasokat, teherárukat. A falu az 1873-as községtörvénytől kezdődően egészen 1950. január 31-ig kisközség volt. Ezt követően 1951. február 1-től 1973. április 30-ig önálló községi tanács irányította a község közügyeit. 1973. május 1-től Litke társközsége volt a rendszerváltozásig. 1990-től közigazgatásilag önálló település, amelynek mindennapi életét választott polgármester és képviselő-testület irányítja.

kúria

Novák kúria

Ipolytarnóc, Rákóczi út
orvosi rendelő

Orvosi rendelő

Ipolytarnóc, Rákóczi u. 69.
különleges hely

Az ipolytarnóci trianoni határkő

erőd

Határőr laktanya

Ipolytarnóc, Rákóczi u.
kúria

Jankovich kúria

Ipolytarnóc, Rákóczi u. 35.
kápolna

Szent Anna kápolna

posta

Posta

Ipolytarnóc, Vasút út 6.
templom

Római katolikus templom

Ipolytarnóc, Rákóczi u.
különleges hely

Vasúti betonbunker

különleges hely

Ipolytarnóci Ősmaradványok

kastély

Bory kastély

Ipolytarnóc, Rákóczi u 8-10.
üzlet

Coop

Ipolytarnóc, Rákóczi út 111.
üzlet

Élelmiszer bolt

Ipolytarnóc, Rákóczi út 71.
söröző

Ipoly söröző

Ipolytarnóc, Rákóczi u. 107.