Cserhát

Garáb

Garáb Felsőtoldról érhető el Hollókő-Szécsény irányából balra kanyarodva, míg Balassagyarmat vagy Pásztó felől ugyanitt jobbra térve. A Cserhátvidék egyik leghangulatosabb, legmagasabban fekvő települése. A turisták által is kedvelt környezet erdőségek, források és régi vulkáni hegységrészek között húzódik 370 méter magasságban.

Története
Nógrád megye egyik legrégebben lakott települése. A falu első írásos emléke 1179-ből egy oklevélben a Brabensia néven említi. A honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék, akik még 1179 előtt premontrei kolostort alapítottak itt. 1436-ban azonban megszűnt az itteni rendház és az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett. 1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta. 1447-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományozta. A község 1478-ban a zagyvafői uradalom része volt. A török hódoltság és az egész megyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a hódoltság után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község. A Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet területén található kisközség csodálatos fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és hatalmas kiterjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a XX. század végére.

különleges hely

Varjú-bérc

Garáb, Vajrú-bérc
templom

Szent Alajos-templom

Garáb, Petőfi u
emlékmű

Vadászati emlékmű

Garáb, Petőfi u
emlékmű

Emlékmű

Garáb, Petőfi u 5
feszület

Feszület