Cserhát

Galgaguta

Már a rézkorban lakott e terület, erről ásatások és leletek tanúskodnak. Az első írásos emlék 1387-ből származik. Zsigmond- kori oklevéltár említi, hogy "Gutha vámszedőhely" Szanda várához tartó útvonalon. A településnek több birtokosa is volt. 1450-1472 között a váci püspökséghez tartozott 1472-ben a Szobi családé. Az egyházi anyakönyvek és a Canonica Visitációból megtudjuk, hogy régen rácok lakták az ősi települést, görög katolikus vallással. Ezen a helyen (az evangélikus temető dombján) ásatások során görög feliratú érmét is találtak a kutatók. A török támadás ellen a dombon álló templomot védőárokkal vették körül, mely még ma is látható. A település 1549-től adózott a töröknek, és a hódoltság ideje alatt a budai szandzsákhoz tartozott, 1562-re elnéptelenedett és még 1614-ben is pusztaként említik. A törökök látván, hogy ebből semmilyen hasznuk nem származik 1543 körül szláv ajkú lakosokat telepítettek a Galga Nógrádsáp felé eső részére és az Acsa felé eső részt Nagygutának, Nógrádkövesd felé eső részét kisgutának nevezték el. A korabeli iratok tanulsága szerint 1660.-ban Balassa Imre birtokolta a helység felét. A török idők után 1715.-ben 6 magyar és 7 szlovák, 1720.-ban 7 magyar és 21 szlovák háztartást írtak össze. A község evangélikus temploma 1777.-ben épült, Beniczky Sámuel udvari tanácsos és személynök anyagi támogatásával. 1791.-ben a torony közvetlen a templom mellé lett építve, június 6.-ára virradóra az egész torony alapjáig ledőlt, melyet 1793. július 18.ára építettek újjá emberfeletti erőfeszítések árán. 1849.-ben a község eredete óta talán a legszomorúbb év következett, az országban dühöngött a belháború, amely az általános európai politikai forrongás következménye volt. Ezenkívül hazánkban eddig ismeretlen betegség, a kolera ütötte fel a fejét, mely oly mértékben pusztított, hogy a község lakóinak tized részét egy év alatt elsodorta. Ezután következett a július 13.-án pénteken délelőtt 9 óra körül a falusi kovácsműhelyből szerencsétlenül kipattanó szikra miatti tűzvész, amely rövid idő alatt 35 házat, a paplakot, a templomot, a tornyot és az iskolát is elhamvasztotta. Ezután az istentiszteleteket a szabad ég alatt, pajtában a templom leégett falai, majd később az iskolában tartották. Az újjáépítés a 19. század végéig tartott. A faluban fennmaradt több népi lakóház a 19. - 20. század fordulóján. A templom napjainkig fennmaradt harangjait Thury János és fia, harangöntők készítették, melyeket 1899. november 1.-jén Dr. Baltik Frigyes püspök úr szentelt fel.

posta

Posta

Galgaguta, Kossuth út 15.
templom

Evangélikus templom

Galgaguta, Gábor Á. út 1.
múzeum

Falumúzeum

Galgaguta, Kossuth u. 17.
park

Szobor park

Galgaguta, Kossuth út 21.
orvosi rendelő

Orvosi rendelő

Galgaguta, Kossuth 86.
tájház

Tájfolyosó

Galgaguta, József Attila út 15.
presszó

Fészek Eszpresszó

Galgaguta, Kossuth u. 30.
benzinkút

MOL Benzinkút

Galgaguta, Kossuth út 27.