Cserhát

Csesztve

Időszámításunk előtt 3500 táján ezen a környéken már megtelepedett az ember. Megtalálták itt az újkőkori lengyeli és a késő bronzkori pilinyi kultúraemlékeit, illetve honfoglalás kori leletek is előkerültek. (Rácz Jenő gyűjtése:)

A falu 1423-ban a Hont vármegyei Salgón birtokos Salgai Miklós birtoka volt; a török időkben, 1562-63-ban pedig Abdesszaid Ali hűbérbirtoka. A török hódoltság alatt a falu elpusztult, ezért a török kiűzése után szlovákokat is telepítettek ide. Az idő tájt a katolikus templomot az evangélikusok és a katolikusok közösen használták. Az 1700-as évek közepe táján az evangélikusok a mai Madách utca és a Kossuth út sarkán saját Isten házát építettek maguknak. A község közelében lévő Galibapuszta a középkorban Helembafalva néven önálló település volt. A községbe vezető bekötőút mellett található a Csesztvéhez tartozó Bakópuszta, ami 1720-ban még önálló falu volt.

1844 decemberétől 1853 szeptemberéig Madách Imre rövid ideig Csesztvén élt. Itt születtek meg a gyermekei. Madách ebben az időszakban tevékeny részese volt Nógrád politikai életének, beleértve az 1848-as szabadságharcot is. 1862 augusztusában Madách itt fogadta az Ember tragédiája című műve felfedezőjét, Arany Jánost. A Madách kúria épületében jelenleg múzeum működik.

tájház

Csesztvei Tájház

Csesztve, Kossuth u.
kápolna

Lourdes-i kápolna

Csesztve, Kossuth u. 68.
kúria

Majthényi Kúria

Csesztve, Kossuth u. 13.
múzeum

Madách Imre Emlékmúzeum

Csesztve, Kossuth u. 7.
templom

Szent Márton templom

Csesztve, Kossuth u. 68.
templom

Evangélikus templom

Csesztve, Kossuth út 21.
posta

Mobil Posta

Csesztve, Kossuth u. 17.
park

Madách Imre Emlékpark

Csesztve, Kossuth u. 7.
orvosi rendelő

Háziorvosi rendelő

Csesztve, Madách Imre út 4.
forrás

Pitnye-forrás (Török kút)

kastély

Rákóczi Kastély

művelődési ház

Művelődési Ház és Könyvtár

Csesztve, Kossuth út 15.
pincesor

Öreg pincesor