Cserhát

Cserháthaláp

Cserháthaláp, korábban Nagy-Haláp, Haláp Árpád-kori település, de a korai történetére vonatkozó adatok hiányosak. A 13-14. században a Halápi család volt a földesura.

Birtokosának nevét említették 1416-ban is: Halápi János Boszniában esett a török fogságába. Akkor már régebbtől raboskodott; a magyar nemesek Pécsett országos tanácskozást tartottak a foglyok kiváltásáról. A rabokért összesen 65 ezer forintot követelt a török.

Halápi János azonban nem tért haza, a család kihalt. A falu földesura 1542-ben Marczaly Zsigmond volt. Haláp a török időkben elnéptelenedett, de az 1715-ös vármegyei összeírásban már 15 adóköteles háztartással említették. Birtokosai voltak 1754-1755-ben Török Sándor, az 1770-es úrbéri rendezéskor a Beniczky, a Rajcsányi, az Ujonics, 1826-ban a Beniczky és a Tornyos, 1848-ig a Balczer, a Buth, a Bekényi, a Zmeskál, továbbá a Tihanyi és a gróf Degenfeld családok, majd az 1900-as évek elején nagyobb birtokosai Halápi Oszkár és Kohn József voltak.

Korábban két község állt itt: az Ördög-oldal nevű domb alatt Nagyhaláp, Terény-külső tartalom felé, a lapályon pedig Kishaláp terült el. A két falut 1905-ben egyesítették.

templom

Római katolikus templom

Cserháthaláp, Petőfi Sándor u 18.
vadászat

Rézparti Horgásztó

borászat, borház

Czifrik pince

Cserháthaláp, Fő út 8
kúria

Weis Emil-féle kúria

presszó

Presszó és fagyizó

Cserháthaláp, Fő út 69
sportpálya

Foci pálya

Cserháthaláp, Fő út 69
házi tojás

Tojás

Cserháthaláp, Fő út 42.
üzlet

ABC

Cserháthaláp, Fő út 69
borozó

Borozó

Cserháthaláp, Fő út 71
játszópark

Játszótér

Cserháthaláp, Fő út 62