Cserhát - Látnivaló

Karancs-hegyi kápolna

Karancslapujtő,

1950-ben betiltották a kegyhely működését, berendezéseit széthordták, oltárát a karancslapujtői római katolikus templomban helyezték el. 1990-ben Szőlős Géza karancsaljai lakos és Morgenstern Ferenc Karancslapujtő polgármestere kezdeményezése nyomán megkezdték a romos kápolna teljes újjáépítését. Az új kápolnát 1991. július 13-án szentelte fel Seregély István egri érsek több száz hívő jelenlétében. Ezt követően elkészült az új harangláb és a remetelak is.

Mocsáry Antal Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése 1-4. kötet (Pest, 1826.) című művének a 2. kötetében ír a Karancs hegyről és a kápolna történetéről: " … Ennek tetején vagyon egy már tsak omladékjaiban látszó Kápolnának kőfala, melly a R. Catholicusok által Szent Margit tiszteletére szenteltetett." "Ki építette hajdan ez a Kápolnát, a mellette volt Remete-hajlékkal, kerttel, péntzével, istállótskával, az írók benne meg nem egyeznek." Majd idézi Bél Mátyás könyvéből a latin szöveget, melyben egyszerűsítve az áll, hogy Pálfy Katalin, gróf Forgách Zsigmond özvegye állítatta a kápolnát. Pálfy Katalin a nádor harmadik felesége volt, a XVII. század elején élhetett, pontos adat nincs róla. Egy másik adat szerint Forgács Barbara állítatta a kápolnát. Az építés ideje nem ismeretes.

Mocsáry Antal véleménye: "A' Mocsáry nemzetség pedig aztt állítja, hogy az ő eleji építették azt, határjokban lévén a' hely, és a' téglán M betű látszván, de a' fennt nevezett két írók ebben meg nem egyeznek…"

1926-ban Boroznaki Pál, a kegyhely gondnoka megkezdte a kápolna romjainak a helyén az újjáépítést közadakozásból. Ferencz István, Karancskeszi plébánosa 1926. június 13-án szentelte fel az épületet a búcsús hívek jelenlétében. A harangot 1929-ben hozták fel. Boroznaki Pál naplót vezetett, feljegyzése szerint 1927. augusztus 14-én rendezték meg a régi hagyományra alapozva "Mária halála, temetése és mennybevitele" ájtatosságot, virrasztást az ő vezetésével.

A nép körében, a hagyományban az terjedt el, hogy a tatárok elől menekülő IV. Béla itt pihent meg, ennek emlékére leánya, Margit a hegyen kápolnát építtetett, de ez valószínűleg csak egy legenda.

A Karancs-hegyi kápolna a Karancs hegység 685 m magas Kápolna-hegyén található. Az építés pontos időpontjáról nincs adat, az építtető, illetve alapító személyéről is megoszlanak a vélemények.

A kápolna legutóbb 2007-ben újult meg a Karancs Kápolna Alapítvány és az Ipoly Erdő Zrt. jóvoltából, július 1-jén Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel.

A szent helyet búcsújárók és turisták keresik fel évente több alkalommal. Nógrád megye műemlékeinek listája szerint: stílusa: historizáló, törzsszáma: 5832.

A kápolna építése 1934-ben fejeződött be. Főoltár oszlopos tetővel. A remetelakás 1936-ban készült el. A szentélyben lévő főoltár domborművét Bóna Kovács Károly szobrász készítette, melyet 1937 nyarán szentelt fel Réz Marián salgótarjáni Ferenc-rendi szerzetes apát, házfőnök.

Ha észrevétele van a megjelenő adatokkal kapcsolatban, aktuálisabb vagy bővebb információt tud a helyszínről, kérjük küldje el nekünk az alábbi szövegmező segítségével. A beküldött észrevételeket kollégáink feldolgozzák és az észrevételek alapján módosítják az adatlapot. Maga a beküldött üzenet a lapon nem jelenik. meg!
Amennyiben visszajelzést szeretne, kérjük, hogy az üzenetben hagyja meg elérhetőségeit.